Bethlen Naptár, 1985 (Ligonier)
II. Rákóczi Ferenc - Magyarország és Erdély fejedelme halálának 250. évfordulója
1985 33 II. RÁKÓCZI FERENC, Magyarország és Erdély fejedelme halálának 250. évfordulója. (Borsi, Magyarország, 1676. március 27 — Rodostó, Törökország, 1735. április 8.) 1985. április 8.-án nagy emléknapja van az egész világ magyarságának : 250 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el a törökországi Rodostóban Rákóczi Ferenc, a legendás „kuruc” szabadságharc vezére. Ugyanis Kurucoknak hívták a hét esztendeig, 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharc katonáit, a latin „crux” (kereszt) szóból származtatva, mert a nép a magyar nemzeti szabadság keresztesvitézeinek tekintette őket és tekinti is, mind a mai napig. Az akkor már közel két évszázados Habsburg-elnyomás ellen a Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, majd pedig Thököly Imre erdélyi fejedelmek példája nyomán kiújult küzdelem vezérségére őt, a Rákócziak és Zrínyiek leszármazottját hívta el a nemzet. És amikor, —• családi boldogságát, óriási vagyonát, sőt életét, tehát mindenét veszélyeztetve — a fejedelemmé, azaz államfővé választást is elfogadta, leikébe zárta őt a nemzet többsége, az egyszerű néptől a földesúrig, nemzetiségre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, mert az elvállalt küzdelemben minden elnyomottnak igazságos, vezérlő fejedelme lett. A csaták tüzében kitisztult a nemzeti lélek, kivirult a mármár elbénult magyar nyelvű költészet, és megújult az alkotmányos gondolkodás. Nagy vitézek nyomában legendás és hősi dalok születtek, még nemzedékekkel később is. A Habsburg-birof dalom óriási túlerejével szembeszálló magyarok példája megdobbantotta a szabadságra vágyó népek szivét — még Amerikában is, ahol a kontinens első angol nyelvű újságja, a The Boston News-Letter, hetenként adta helyzetjelentéseit és hírmagyarázatait a magyar szabadságharc katonai és politikai eseményeiről az északamerikai angol gyarmatok lakosságának. így lett Rákóczi Ferenc, a magyar szabadságharcos, a világszabadság elismert hőse is.
