Bethlen Naptár, 1985 (Ligonier)

Kecskeméthy József: Ötven év Urunk és népe szolgálatában

1985 267 ÖTVEN ÉV URUNK ÉS NÉPE SZOLGÁLATÁBAN. . . Az amerikai magyar református lelkipásztori élet kímélet­lenül gyors rohanásában kevés lelkész nyeri el Megváltó Urá­tól és Gazdájától azt a kiváltságos jutalmat, hogy egy félévszá­zadon át lehessen az, amire elhivatott: Igehirdető, prédikátora a boldogító és idvezítő Evangéliumnak... Lelkivezér, pásztor­lója, vezetője, tanítója, intője és vigasztalója a reá bízott hívek gyülekezetének, aki közben híven szolgálja azt a fajtát, hazát és magyarságot is, amelyből származott. Tiszteletes, tudós Nagy Lajos, lelkészi karunk egyik nagy­­rabecsült tagja, a Független Amerikai Magyar Református Egy­ház volt püspöke, a Bethlen Otthon volt igazgató lelkésze, ki­váló egyházi szónok és író, elnyerte mindezt a kiváltságos jutal­mat, amikor ez év szeptemberében elérte lelkipásztori szolgálata 50 éves jubileumát. Kiváltságot nyert azáltal is, hogy ezt gyüle­kezete népével, barátai és tisztelői nagy seregével meg is ün­nepelhette. A félszázados lelkészi jubileum 1984. szeptember 30-án, valóban Magyar Református Ünnep volt az amerikai ki­csiny Bethlehemben s emlékezetes nap azok számára, akik ott megjelentek. Én sajnos, nem lehettem ott. Ezért őszinte tiszte­letem és barátságom nyilvánítására örömmel írom ezt a meg­emlékezést, az ünnepség lefolyásáról kapott beszámolóval együtt és boldogan közlöm ezeket az általam és az ünnepelt által is éveken át szerkesztett Bethlen Naptárunkban, mint közel száz­éves amerikai magyar református életünk történelmi tükör da­rabjait. Azzal kezdem, hogy az ünnepelt barát pályafutása csodá­latosan és sokban hasonlít az én szerény élethistóriámhoz... Mindkettőnk családfája felvidéki. A Lajosé Gömör, Putnok kör­nyéki, az enyém Miskolc környéki, Borsod — borsodi kisgazda származás. Szüleinket bizonyára ez a sors, az Istenadta föld sze­­retete, gyarapítása és megőrzése, a „cserepes-tanya”, a belsőség megtartása és gyermekeik szebb jövőjének a munkálása késztette az Amerikába vándorlásra. Ennek folytán, mi mindketten Ame­rikában születtünk. Én a pennsylvaniai Pittsburghban 1906-ban, Lajos pedig az oda közeleső Donorán 1911-ben. Párhuzamban futó életutunk érdekessége az is, hogy az én keresztelő lelké­szem (lehet, hogy a Lajosé is) Dr. Kalassay Sándor pionér Pitts­burgh és környéki ref. lelkész volt, aki 1921-ben a ligonieri árva­­házunkat alapította. Érdekes az, hogy 38 év múlva Kalassay

Next

/
Oldalképek
Tartalom