Bethlen Naptár, 1985 (Ligonier)
Dr. Pungur József: Az Állam és a Református Egyház viszonya Magyarországon
1985 259 resztyén Békekonferenciának, amely a nyugati vallásos békemozgalmak létrehozásában és irányításában tölt be fontos szerepet és így elősegíti a szovjet blokk külpolitikai objektiváit. Meg kell látnunk azt is, hogy a rendszer részéről az egyháznak nyújtott szabadság, élet és akciótér az ország kül- és belpolitikai helyzetétől függően változik. Ha az ország belpolitikai téren nehézségekbe ütközik, mint ezekben az években a folytonos áremelkedések miatt — az egyház tevékenységének nagyobb teret engednek, hogy ezáltal is elejét vegyék a tömegek elégedetlenségének. Külpolitikai téren a békeoffenzívák idején — amit az elmúlt években tapasztalhattunk — az egyház külügyi tevékenységének adnak nagyobb teret. Ebben az összefüggésben kell látnunk például azt, hogy mind a négy egyházkerületnek lehetősége nyílt építkezésre, mint amilyen a Ráday Kollégium kibővítése vagy a tiszántúli vagy dunántúli kerületek építkezései. Ehhez azonban emlékeznünk kell arra, hogy a Rákosi rezsim illegálisan tulajdonította ki a Lónyai gimnáziumot, a sárospataki és pápai teológiákat az ötvenes évek eleján. 1956 nyarán komolyan szóba került ezeknek az objektumoknak egyházi tulajdonba való visszaadása — amiből akkor nem lett semmi. Most, majdnem három évtized után, az állam kegyesen megengedi, hogy az egyház saját, de főleg nyugati egyházi segítséggel, bővíthesse néhány objektumát. Most azt nézzük meg, hogyan tartja ellenőrzése alatt az egyházat a proletárdiktatúra formájában élő azaz a totalitáriánus állam. A párt és állam vezetői nagyon is tudatában vannak annak, hogy egyedül az egyház az a szervezet, amely idealista ideológiát hirdet a párt materialista ideológiája mellett. Maga ez a tény potenciális veszélyt rejt magában a párt- és állam vezetés felé. Ezt a rizikót azonban vállalni tudja azzal a feltétellel, hogy hathatós ellenőrzést képes gyakorolni az egyház felett. Évtizedek alatt az államhatalom hármas ellenőrzési rendszert épített ki. Ennek az ellenőrzési rendszernek legjellemzőbb formája az Állami Egyházügyi Hivatal. Ez lépett a régi Kultuszminisztérium helyébe. Az ÁEH feladata sokrétű. A párt és állami vezetők által megszabott politika keretén belül segíteni az egyházak sajátos egyházi és főleg politikai tevékenységét. így folyósítani az államsegélyt, esetleg extra államsegélyt szerezni, engedélyek megadása. Általában biztosítani a kapcsolatot az egy
