Bethlen Naptár, 1984 (Ligonier)
Bertalan Imre: Bevezető
1984 31 Bevezető Jakab levele azzal a bejelentéssel kezdődik, hogy az apostol levele Izrael szétszórtságban élő fiainak szól. Tizenkét nemzetséget említ, mint amelyek elszórtan élnek Kisázsia és Görögország különböző tartományaiban. Levelét lelki kapcsolatnak szánta. Lelki kapcsolatot tartani hitünk és népünk világ minden tájára elszórt gyermekei között: ime ez ma az egyik legfontosabb apostoli feladat. Mert a századforduló óta, különösen a második világháborút követőleg a magyarok százezrei élik öt világrészben, idegen országok elnyelő tengerében szétszórva, küzdelmes diaspóra életüket. Mint minden történelmi diaspóra, úgy a szétszórtságban élő, hovatovább százéves múltra visszatekintő magyarság megmaradásának titka a lelki kapcsolatok fenntartása: a régiek ápolása, újak kiépítése. Ezeknek a kapcsolatoknak gyűjtőpontja az egyház. Templomépítő István király óta tudjuk, hogy a magyar településeken épült templomok, székesegyházak nemcsak az istentisztelet házai voltak: Ott építette, a megszentelt falak közé tömörült nép, az elsőbbleges lelki front mögött, megtartásuk további erődjeit, a népi közösség életvédő bástyáit. Ahogv Csanádi Imre írja: „Mégis megtartódat benne becsüld, magyarság, Ország lappangott itt, amikor nem vala ország ...” (Egy hajdani templomra) Istenben boldogult Daróczy Sándor, a Bethlen Otthon volt igazgatója vállalkozott soraink között először arra az apostoli feladatra, hogy az általa szerkesztett Bethlen Naptár hasábjain seregszemlét tartson az egész világra elszórt magyar református népünk soraiban. Eme szolgálatán és nagyméretű egyéni levelezésén keresztül Ligonier mintegy központjává lett a Magyarország határain kívül élő református magyaroknak. Utódai és a Bethlen Naptár mindenkori, úgy mostani szerkesztői követik útmutatását. A gyülekezeti beszámolók összeállításáért, a beküldött cikkekért illesse köszönet a lelkipásztorokat és munkatársaikat. Az anyag többszöri sürgetéssel járó összegyűjtését most is Kovács
