Bethlen Naptár, 1984 (Ligonier)
Ábrahám Dezső: A hatvan éves Amerikai Magyar Református Egyház
1984 169 Nő egyletünk s a kötszerkészítő Cancer Dressing csoportunk ez évben is a Bethlen Otthon számára készített tárgyakat az Otthon vezetősége együttműködésével. Nőegyletünk az Otthon minden lakójának ajándékot adott karácsonyra. Más, környező egyházakkal együttesen az Otthon lakói közül többet „örökbefogadtunk”, s ezekre a lakókra kissé több figyelmet szentelünk, névnapok és ünnepek alkalmával ajándékokban részesítjük őket. Tavalyi tevékenységünket megismételtük a többi egyházi szervezetekben is, e jelentésben azokat nem ismételjük. A közel jövő tervei élén van több évforduló megtartása. 1984-ben az új templom épület 30 éves lesz, 1985-ben pedig húsz éve lesz, hogy a jelenlegi lelkész szolgálja gyülekezetünket, lelkésszé szentelésének 30. évfordulóját ünnepli, gyülekezetünknek is az 1985. év lesz 75. évfordulója. Duquesne népe, gyülekezete a béke népe, gyülekezete. Emberek vagyunk, időnként torzsalkodások vannak, de leginkább a szeretet uralkodik. Egy tréfás megjegyzés szerint: „a lelkész már eltemette minden ellenségét, azért van béke Duquesneben.” Az igazság az, hogy sem az eskettek, sem a temetettek, sem az együtt szolgálók között nem ismert egy ellenséget sem, s minden temetéskor a szíve egy része szállt hívével a sírba, hogy aztán vigasztalásul minden keresztelőkor egy újabb részt visszakapjon. Csak az az álma, hogy mikor az Űr hazaszólítja, a „túlsó parton” új szív és az élet koronája vár majd reá. Duquesne mindig különleges egyház volt. Mások álmodoztak, beszélgettek a magyar református életforma megőrzéséről, s ma versengenek, hol indult el a „független” eszme. Jóllehet Duquesne sohasem nevezte magát „függetlennek”, mégis itt folytatódott igazán, itt adódott tovább az amerikai magyar Duquesne, Pa., a templom belseje karácsonykor.
