Bethlen Naptár, 1980 (Ligonier)
Európa
186 BETHLEN NAPTÁR SKANDINÁVIA SVÉDORSZÁG A 20. találkozóra a Strasbourg melletti Liebfrauenbergben került sor a húsvét előtti héten. Tizenkét országból jöttek a résztvevők. Az összlétszám meghaladta a százat. A konferenciai mozgalom 20 évvel ezelőtt kezdődött Trysilben. 70 diák jött össze. Maroknyi fiatal, akik távol hazájuktól, szétszórtan Európában küzdenek a fennmaradásért, életük értelméért. Fiatal papjaik vezetésével összejöttek, hogy maguk körül megteremtsék az ifjúsági konferenciák otthonról ismert meleg légkörét. Erőforrást kerestek az együttlétben, szilárd pontot, ahonnan együtt lehet szembenézni a világgal, annak kérdéseivel. Ez volt az idei téma: Isten útjai-útaink? A vallásos hit szempontjából mindig izgalmas kérdés, hogy milyen útakon jön (szól) Isten az emberhez, a világhoz. Magát a jelenséget inspirációnak, ihletésnek, kijelentésnek szokták nevezni. Az ószövetségi prófétákra, illetve a Jelenések Könyvére irányult a résztvevők figyelme, Cseri Gyula (Frankfurt) és Gémes István (Stuttgart) szakavatott előadásai nyomán. Mindkét téma egy-egy napot kapott a programban. így a nehezebb kérdések megvitatására is sor kerülhetett. Dr. Pándy Kálmán (Stockholm) előadásában egy misztikuson keresztül jól megvilágította a misztika komplikált kérdését. Vitatott, hogy a bibliai próféták és apostolok közül ki tekinthető misztikusnak (Jeremiás? Ezékiel? János és Pál apostol?), de annyi bizonyos, hogy rájuk is jól vonatkoztatható ez a modern meghatározás: Ahol vallás van, ott misztika is van.. . A misztika az Istennel, vagy az isteni világgal, vagy az abszolutummal kapcsolatos direkt élmény! A Próféták-látnokok-misztikusok című, munkapapírok alapján folytatott csoportos megbeszélés arra is rávilágított, hogy a protestantizmuson belül is voltak misztikus adottsággal rendelkező hívők. Szilas Attila (Fredericia) is a vallási ihletettség kérdését tárgyalta, a gyakorlat síkján: A Biblia —• életem inspirációs forrása címmel. A Biblia nagyszerűsége abban van, hogy akik veszik a fáradtságot, hogy rendszeresen tanulmányozzák, azok számára erőforrássá válik életük kevésbbé inspirált szakaszaiban is, és életük mélyebb értelmének keresése közben — mással alig pótolható — támpontokkal látja el őket. Szente Imre finn irodalmi estje, ill. Teremtés és újrateremtés az irodalomban c. mélyenszántó előadása a költői inspiráció sokrétű kérdését tárgyalta, t.k. Weöreös Sándor idevonatkozó elméletét is érintve. Közben számos más alkotót is megszólaltatott. A Biblia irodalmat-müvészetet ihlető szerepéről csak közbevetőleg volt szó. A résztvevők lemezről hallgatták meg a stockholmi Hilding Rosenberg “János jelenései” című, 1940-ben komponált szimfóniáját, a Philharmonia Hungarica előadásában. Dr Vajta Vilmos professzor (Strasbourg) Isten vezetése életemben c.
