Bethlen Naptár, 1980 (Ligonier)

Egyesült Államok - Az Amerikai Magyar Református Egyház

1980 109 tával a Hudson folyóra néz; annak magas partoldalára épült. S míg elől magas lépcsőzet vezet fel a templomajtóhoz, hátul a templom alatti társa­dalmi termünk hátulja már félig a partoldal földjébe van ágyazva. Az építéskor alá és köré helyezett vízmentesítő anyagokat (kátrányozás, stb.) fél évszázad esőzései már majdnem teljesen közömbösítették. A terem pad­lózata az aláfolyó talajvíztől — a gyakori javítások ellenére is, — újból és újból felhullámosodik és korhadozik. A templom tetőszerkezetét is meg­viselték a szelek, záporok és viharok. Roskadozik és sürgős javításra szorul. A városfejlesztési terv keretében nagyméretű építkezést irányoztak elő környezetünkben. A felmérések már meg is indultak. Épületünkért siralmas állapota ellenére $100,000.-t ajánlottak fel. Tulajdonunkban van ezen kívül a szomszédságban 3 üres telek, mintegy $60,000.- értékben. így tehát előt­tünk áll egy lehetőség eladni a templomépületet, s árából megvásárolni a környéken egy kisebb templomot, mivel gyülekezetünk erősen megfogyat­kozott. Ez esetben a megmaradó pénz kimerülőben lévő pénztárunkat is felerősítené. Ez lenne a jobbik megoldás. Jelenleg azonban még nem vihető keresztül, mivel nem mutatkozik a környéken megvételre alkalmas, eladó templom. Esperesünk tanácsára a másik lehetséges tervet szorgalmazzuk: eladni a 3 üres telekből kettőt. Egy megmaradna kocsiparkoló helynek. A két telek árából rendbe lehetne hozatni a templom tetőzetét s átmenetileg a társadalmi terem padlózatát. Itt válik azonban kérdésessé ennek a második tervünknek értéke. Érde­mes-e a pénzt beleölni a padlózat javításába, tudván azt, hogy újabb esőzések újból tönkre fogják tenni? Az esetleges vízmentesítési munkálatok pedig oly hatalmas összegbe kerülnének, melyre csak egy válasz van: egyszerűen “nem éri meg”. Úgyszintén kérdéses, hogy érdemes-e költeni a templom­tetőzet javítására, mivel épületünk jelenlegi állapotában eladható a fela­jánlott összegért; s nem valószínű, hogy kijavítva többet adnának érte, mivel a vásárlóknak nem a templomépületre van szüksége, hanem a telekre, bér­házépítés céljára. Nehézségnek látszik az is, hogy míg a templomra igen, eladó telkeinkre még nem kaptunk megvételi ajánlatot. Mindezt, mint a kérdés-komplexum lényegét fontosnak látszott összegezni e mindenki által olvasható helyen, mert püspökünk, esperesünk, a lelkész, a gyülekezet tiszt­viselői és presbiterei között egyáltalán nincs egységesen kialakult követendő terv; de még a helyzet ismerete sem mindenki előtt világos. Gyülekezeti életünk nagy elevenséget nem mutat, mivel a kiöregedő gyülekezetek kategóriájába tartozunk. A mindig csak távolról beszolgáló lelkészek nem szorgalmazták a parókia-építést a meglevő telekre, mikor még megvolt a nagy gyülekezet. így megmaradtunk missziói egyházközség­nek mindvégig. Az angol nyelvű szolgálatokat sem indították meg idejében, így a második, harmadik generáció betagolódott a környékbeli protestáns egyházakba. A középkorúak közül is a kevés iparral rendelkező kisvárosból sokakat felszívott a közeli világváros: New York. Megmaradt idősebb ma­gyarjaink meghatódásra indítóan hűségesek. Évtizedek szokását törve át immár második nyáron tartottunk minden vasárnap istentiszteleteket, fel­számolva a nyári szünetet. Istentiszteleteink látogatottsága, — beleértve az évi hagyományos 6 úrvacsorás istentiszteletet is, — nem maradt alatta a sok évi átlagnak, a csökkenő taglétszám ellenére sem. 1979-ben tartottunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom