Bethlen Naptár, 1979 (Ligonier)
A magyar diaspóra
98 BETHLEN NAPTÁR Veszteségünk volt Mórocz Gyula ev. hittestvérünk ez év január 15-én bekövetkezett váratlan halála, örömteljes azon híradásunk, hogy a Nőegylet által vezetett vasárnapi iskola megindítása révén, az istentiszteleteket rendszeresen látogató szülők száma szépen növekedett. Ugyancsak jó hírt jelent, hogy a teljes jobboldali csípő-csere operáción átesett vitéz Szombathy Lajos János lektor-presbiterünk teljesen felgyógyult, súlyos fájdalmai megszűntek, lábmozgása szabaddá lett. Jelen tudósításunk írásakor, 1978 július végén, egyházközségünk három fontos tagja van Perthből hosszabb időre távol. Dr. Domahidy András gondnokunk május 15-e óta 5 hónapos tanulmányúton Európa különböző országaiban tartózkodik. Ugyancsak Európában, így főként Magyarországon van Nőegyletünk vezetője, Baranyai Istvánná, férjével, négy leánygyermekük legkisebbikével, Krisztinával és édesanyjával, id. Szönyi Istvánnéval együtt. Ugyancsak Európában tartózkodik jelenleg dr. Draveczky István könyvtárospresbiter testvérünk is, aki egyben részt vesz a szabadvilági magyarok augusztus 4-6. közötti hágai II. Világtalálkozóján, képviselve a perthiek erdélyi csoportját. Mindannyiójukat a hívek szeretete kíséri útjukon s várja vissza őket jó egészségben és boldogságban egyházunk közösségébe. A kezdeti harcokat megvívott, alapító pionérok megöregedtek és közülök számosán már nincsenek itt. A hívek közössége azonban közben megtanulta, hogy az Űr iránti hitben megerősödött testnek és léleknek végső fokon minden teher könnyű lehet, mert az Ür ád erőt és vigasztalást mindenhez. Az őszinte hittestvéri szeretetben eltöltött megpróbáló, de eredményes évekért, a múlt szép emlékeiért, a kapott áldásokért és a jövőbetekintő reménységért minden köszönet és hála egyedül Istent illeti, mert az Ő jóságos kegyelme ajándékozta hozzá a hitet és megtartó erőt. Áldassék érte az Űr szent Neve. Soli Deo Gloria! vitéz Szombathy Lajos János lektor-presbiter DÉLAMERIKA argentínai magyar református egyház Küzdelmes esztendő volt 1977-78. Nagy vesztesége volt egyházunknak Szabó Miklósné Dr. Nagy Sarolta főgondnokasszony halála. Hívő, áldozatos, őszinte, mindenkihez meleg szeretettel forduló személyisége nagy példa volt mindnyájunk számára. 1977. május 21-én temettük. 1977. júniusában Szabó Imre lelkipásztor került váratlanul kórházba, s esett át súlyos veseoperáción. Hosszú hónapokon keresztül, amíg újra munkába állhatott, férfiak és asszonyok felváltva hirdették az Igét és álltak helyt az egyház minden dolgában. Szociális szolgálatunk a szörnyű infláció pusztító jégesőként ható jelenségei között nagyjelentőségű szolgálati ággá nőtt. 1978 első felében 670 kg ruhaneműt és 110 kg orvosságot gyűjtöttünk és juttattunk a rászorulóknak. Elsősorban a Castelliben (Chaco) dolgozó orvosi és iskola missziónak. Buenos Airesben és környékén is sok segítséget osztunk szét. Ezeknek a
