Bethlen Naptár, 1979 (Ligonier)

Versek

KIÁLTVA

Irgalmazz, Istenem ! Én nem hiszek Tebenned,

Csak nincs kivel szót váltanom.

S lám, máris megadod azt a végső kegyelmet,

Hogy legalább imádkozom.

Bűnöm csak egy, de nagy: a gőg fogai rágnak.

És most porig alázta tóm.

Hörgők, vonaglok, mint egy nyomorú állat,

Kínomban a port harapom.

Életem vékonyul, gyökere félbemetszve,

Virága tán nem nyit soha.

Irgalmazz, Istenem, húsvétvasárnap este,

Hisz él az Embernek Fia.

Itt megaláztatás, ott szorongattatások.

Kín és életveszedelem.

Ne hagyd el sok papod hitetlen unokáját,

Ne hagyd el nyomorult fejem !

Nemes Nagy Ágnes (1922- )

HÚSVÉTI ÉNEK A TESTRŐL (részlet)

Az tudja, mi a test, aki szenved vele,

Te tudod, Istenem, szenvedés istene,

Te tetted, a lélek jogát el nem veszti,

Bár a tavaszi szél vérszagban füröszti,

Kezed alkotását szeretni se bűn még,

Mielőtt e földről végkép tovatűnnék,

Alkony rózsaszínét, reggel kékjét, zöldjét,

Az embert, akinek testét itt felöltéd,

Amit teremtettél, szereted, szeretted Akkor is, mikor már vitted a keresztet.

Szeretted akkor is, mikor már szögeztek,

Szenvedés istene, Te tudod a testet,

S amióta láttam, mi érte a váltság,

Elhiszem már én is test feltámadását.

Nekem is az kellett, mint régen Tamásnak,

Hogy hitetlen ujjat drága sebbe mártsak, Megtanultam én is, amióta láttam Édes-dacos arcát feketedni lázban —

Így szállt el a lélek — utána azonban Vas István Felragyogott a test bátor nyugalomban. (1910- )