Bethlen Naptár, 1978 (Ligonier)

Nagy Lajos: Az 1977. évi nyári iskola

64 BETHLEN NAPTÁR 1977. ÉVI NYÁRI ISKOLA Mit erezne az a magyar gazda, aki megdöbbenve fedezné fel, hogy a pacsirták nem trilláznak a kéklő tavaszi ég alatt? Mit mondana, ha azt venné észre, hogy a fülemilék nem énekelnek többé s néma lett az erdő? Hogyan csodálkozna, ha mézcsorgató nyáre­lőkön a méhek nem döngicsélnének s nem volnának azok, akik kap­tárba aranyszínű mézet gyűjtenek. Szörnyű világ volna az, ahol nem volnának pacsirták, fülemülék, s tavaszi napsugárban fürdő erdők némává lennének. Valami ilyen érzéssel gyűltünk össze a 23-ik nyári iskola záró vizsgájára. Jó magyar szülők édes magyar gyermekei utoljára vizsgáznak, énekelnek és táncolnak magyarul? Lelkünk gyönyörűségét elülte a bánat. 56 évre megszűnik a magyar szó, elszáll a dal s utána csend és csend. Ft. György Árpád érezte, hogy itt mondani kell valamit, prófétának kell lenni, mert a jelenlevő sereg nemcsak Árpád vezér népe, hanem György Árpád népe is. Még elnöki beszéd így sohasem hullott a szívre, mint balzsam, mint gyógyír. Ne csüggedjünk, nem ez az utolsó nyári magyar iskola. Folytatni fogjuk. Gyermekeink éppen úgy megtanulják szép verseinket, gyö­nyörű dalainkat, vérpezsdítő táncainkat, mint ahogy 56 év alatt .Ft. György Árpád üdvözli a jelenlevőket, balról jobbra a háttérben,. Szüch Bálint, az AMRE egyik alelnöke és Ft. Nagy Lajos igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom