Bethlen Naptár, 1978 (Ligonier)

Varga Elemér: Egyháztag és az ő egyháza

34

BETHLEN NAPTÁR

Rengeteg erkölcsi rombolás látunk még a TV hirdetésein keresztül is. A műsorok tele vannak a mai modem társadalom szabadosságával, mindenféle erőszakkal, bűnténnyel és erkölcstelenséggel, házasságtörésekkel stb.

Nekünk tiltakozni kell ilyen előadások ellen s nem kell vásárolni az árúkat, amelyek erkölcstelen hirdetésekkel próbálják árúikat eladni. Nekünk egyházi vezetőknek kell különösen tiltakozni a botránkoztató előadások ellen. Az elnézést, az engedékenységet használják ki a radikálisok, a kábítószer árúsok, akik tönkre teszik ifjúságunkat vagy próbálják átformálni és félrevezetni őket a befolyásolható korban.

Ezek a társadalom gonosztevői lábbal tiporják törvényeinket, keserítik meg a szülőket, szennyezik be ifjúságunkat és tanítják szemérmetlenségre őket. Ezek a gonosztevők által nevelt ifjak akarnak aztán jogokat felelősség nélkül. Ez az ami mindannyiunkat bosszant s itt az ideje, hogy mindenki tanulja meg, hogy törvény és rend nélkül nincs egyéni szabadság.

Mint világi vezetőknek van bizonyos kötelezettségünk, amiket el kell végeznünk. Ezek a feladatok a következők:

Segítsük a lelkipásztort az egyházi adminisztratív munkában és segítsük, hogy minden képességét az erkölcsi és lelki kérdések megoldására szentelje. Együtt kell dolgozni az Ifjúsági Csoporttal és a Vasárnapi Iskolai vezetőséggel. Az egyház vasárnapi iskola és ifjúsági munka nélkül haldokló egyház. Nem a haldokló egyházról álmodunk, hanem a virágzó egyházakról. Társas összejöveteleket kell rendezni az egyháznál, hogy az egyház minden tagja ott legyen és az egyház legégetőbb ügyeit pásztornak és egyházi vezetőknek nyíltan kell megtárgyalniok. Az egyház minden tagja osztozzék a felelősségben, mert a problémák mindenkire vonatkoznak és a megoldást közösen kell megtalálni szolgálattal és áldozathozatallal s minél több tagot kell aktív taggá tenni.

Kennedy elnök híres mondását idézzük: “Ne azt kérdezd, hogy a te hazád mit tud néked csinálni, hanem azt, hogy te mit tudsz hazádért cselekedni.”

Néhány szót cserélve alkalmazzuk ezt az egyháztagjainkra: “Ne kérdezd, azt, hogy az egyházad mit tud csinálni néked, hanem azt, hogy te mit tudsz cselekedni egyházadért?”