Bethlen Naptár, 1978 (Ligonier)
Eszenyi László: Ligonier jövője
30 BETHLEN NAPTÁR A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Bethlen Otthonhoz hasonló, sok szeretettel és hozzáértéssel vezetett intézetekre egvre nagyobb szükség lesz, hiszen a 65 éven felüli korcsoport állandó növkedés folytán a már említett 6% egyre nagyobb számú igényt fog képviselni. Legnépszerűbbek valószínűleg azok lesznek, melyeknek közelében “Retirement Center” is rendelkezésre áll. Ilyen lakótelepnek öregotthonunk mellett való felépítése a ténylegesen jelentkező igény arányában lehet öreggondozó munkánk hasznos és időszerű továbbfejlesztése a jövőben. De mi legyen a megüresedett gyermekotthon épületével? Ha az egész Magyar Amerikában ismertté vált gyönyörű homlokzatú épület csak egy több-kevesebbre értékelt ingatlan volna, könnyebb volna a döntés. Ehhez az épülethez azonban az elmúlt több, mint félszázad alatt amerikai magyar református életünknek olyan fontos mozzanatai és emlékei fűződnek, hogy annak jövendő sorsát csak alapos megfontolások után lehet majd eldönteni. Itt folytak le az ádáz konvenciós csatározások, ez volt színhelye a nagy “hitvitáknak” és megbékélt kézfogásainknak. így vált lassan ez a ház összetartozásunk és közös szolgálatunk kőbefaragott szimbólumává. Itt éreztük meg legjobban, hogy sokféle megosztottságunk ellenére az új hazában is magyarok és kálvinisták maradtunk. Aligha akad olyan magyar református vezető ember, aki ne szeretné megtartani birtokunkban ezt az épületet, ha fenntartására alapot tudunk teremteni és fel tudjuk használni közös céljaink szolgálatára. Az egyháztestek püspökei két konferenciára hívtak össze egyházi és egyesületi életünk képviselőit, ahol kötetlen formában kerültek megbeszélésre a gyermekotthon felhasználásának lehetőségei. Egy magyar református központ (Retreat) kiépítése látszott a legvonzóbbnak a résztvevők legtöbbje előtt, melyben a különböző egyesületi gyűléseket és egyházi konferenciákat rendezhetnénk meg, nyári magyar iskolai tanításunkat folytathatnánk, esetleg elhelyezhetnénk a múzeumot és könyvtárat is. A fenntartási költség nem olyan nagy, hogy azt el ne bírnánk, ha Egyesület és Egyházak közös akarattal őszintén óhajtanak ezen az úton is dolgozni az amerikai magyar református egységért, amelyről annyi szó esett már, de még mindig messze van a megvalósulástól. Amikor a Bethlen Otthon gyermeképületéről határozunk tehát nemcsak a múlt hagyományait tiszteljük meg, hanem kicsit a jövőnk kialakulásáról is döntünk.
