Bethlen Naptár, 1978 (Ligonier)
Eszenyi László: Ligonier jövője
1978 27 LIGONIER JÖVŐJE Az Amerikai Magyar Református Egyesület legjelentősebb testvérsegítő és emberbaráti szolgálatát a ligonieri Bethlen Otthon végzi több, mint ötven esztendeje. Nálunk sokkal nagyobb fraternális intézmények nem tudnak hasonló intézetet felmutatni. A szolgálat két területen folyt: árvaház és öregek otthona. Emberileg érthető, hogy az adakozók mindig nagyobb részvéttel és támogatással fordultak a különböző okokból magukra maradt gyermekek, mint a gondozásra szorult idős testvéreink felé. Talán ezzel magyarázható és menthető, hogy jó néhány vezetőnk propaganda tevékenysége során csaknem kizárólag az árvagondozás fontosságát hangsúlyozta még akkor is, amikor már nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok demográfiai átalakulása, valamint az intézmények és törvények változása következtében a két szolgálatra való igény erősen eltolódott az öreggondozás felé. A valóságos helyzettel ilyen módon tisztában nem lévő tagjaink és támogatóink természetesen megdöbbenéssel fogadták a csaknem teljesen lesorvadt gyermekotthonunk bezárásának hírét. Ideje tehát, hogy őszintén és becsületesen írjunk arról a népesedési átalakulásról, melyet “Öregedő Amerika” címen széltébenhosszában tárgyal a sajtó és egyre komolyabb fejtörést okoz törvényhozóinknak mind a szövetségi, mind pedig az állami kormányzat szintjén. A fogamzáskorlátózó módszerek széles körű alkalmazása következtében az élveszületések száma fokozatosan oda csökkent, hogy természetes szaporodásunk közel nullával egyenlő. Ugyanakkor az orvosi tudományok rohamos fejlődése és az életmentő ESZENYI LÁSZLÓ Áz Amerikai Magyar Református Egyesület és a Bethlen Otthon Ügyvezető Alelnöke
