Bethlen Naptár, 1978 (Ligonier)

Egyesült Államok - Reformed Church in America

222 BETHLEN NAPTÁR Női Kör: Elnök: Vízvári Ilona, Alelnök: Swecera Gyuláné, Jegyző: Rajki Gizella, Pénztáros: Halász Antalné. — Orgonista: Nagy Sándorné. Gyülekezetünk életében az 1976-77-es évben lelkészcsere történt. Nt. Csiszár Attila 43 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A presbitérium ezt az alkalmat is megragadja, hogy kifejezze háláját és köszönetét Nt. Csiszár Attilának a vancouveri gyülekezetben kifejtett kilenc évi fáradhatatlan szolgálatáért. Soha nem felejtjük el a Szentlélektől vezetett és a Jézus Krisztus szeretetében összpontosult igehirdetéseit. Kérjük Urunkat, hogy még sok lelki és testi erővel, áldással lássa el további életében. Az újonnan kinevezett lelkipásztor a teológiai tanulmányok befejezése után, 1976 szeptember 19-én kezdte szolgálni az Urat a vancouveri gyüle­kezetben, két éves szerződéssel. Az 1976-77-es év részben az új tapasztalatok szerzése, részben az ismerkedés, esztendeje volt. A cél, a Lélektől vezetett Ige szolgálata, az imaközösség erősítése és a látogatások gyakorlása volt. Vágyunk, hogy gyülekezetünket az Úr olyan lelki és szeretetközösséggé formálja a Szentiéleknek ereje által, ahol minden az Ő dicsősségére történik. Tudjuk, ez a mi engedelmességünkön is múlik. Engedelmességet pedig a mi Urunktól tanulhatunk, aki “... megalázta magát, engedelmes lévén halálig” (Fii. 2:8). Amíg nem tudunk Urunkhoz hasonlókká válni, sok emberi erőlködés, emberi megoldás és megnyilvánulás történik egyéni és gyülekezeti életünkben. Tudjuk, hogy az 1976-77-es munkánkon is csak azon lehet az Úr áldása, ami hitből fakadt, az Ő dicsősségére. Az, hogy közös erővel kívül, belül kitakarítottuk, kifestettük temp­lomunkat szép és dicséretes — de csak akkor lesz az Úr dicsősége a ki­festett falak között, ha testünk templomát is kitakarítjuk a bűn, a szenny, a szeretetlenség piszkától és engedjük, hogy Istennek Szentlelke vegyen lakozást abban. A kéthavonkénti Egyházi Híradó kiküldését is csak akkor áldhatja meg az Úr, ha elolvassuk azokat és lelki táplálékként használjuk, engedelmes­­kedve az Ige üzenetének. Női Körünk áldozatos munkáján is csak akkor lehet az Ur áldása, ha szeretetből fakad, a szeretetet szolgálja az Úrban, minden mellékindíték nélkül. Gyermekeink vasárnapi iskolai oktatása is csak akkor lesz gyümölcsöző, ha a szülők odahaza folytatják az imádkozást és az Ige olvasását nap mint nap gyermekeikkel. Magyarságunkat is csak akkor tudjuk megőrizni és gyermekeinkkel megőríztetni, ha az Úrban tesszük azt, különben emberileg erőlködünk minden felülről jövő áldás nélkül. Bízunk, minden körülmények között hisszük, hogy az Úr megsegít ben­­nüket és tovább erősíti gyülekezetünket lelkiekben és számban egyaránt. Átlagos látogatottságunk az 1976-77-es évben hatvan személy körül volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom