Bethlen Naptár, 1976 (Ligonier)
Halottaink
1976 99 A külföldön élő magyarság nagy barátját vesztette el Ravasz Lászlóban. Olyan fontosnak tartotta a magyar határokon kívül, közelebbről a legnagyobb létszámú és legszervezettebb csoport, az Egyesült Államokban élő magyarság szolgálatát, hogy pár évvel ezelőtt e sorok írójának ezt írta egyik levelében: “Vigyázzatok az amerikai magyarságra, mert ugyanaz ma a szolgálata népünk életében, mint volt valamikor a fejedelmi Erdélyé.” Újszövetségi bibliafordításának tiszta jövedelmét pedig a szétszórtságban élő református magyarság lelkigondozásának az anyagi támogatására ajánlotta fel. Az amerikai református magyarság szeptember első napjaiban a ligonieri Bethlen Otthonban tartandó országos presbiteri és lelkészi konferenciákon emlékezik meg a magyarság nagy halottjáról. Ravasz László nincs többé közöttünk. Emlékét megőrizzük és hálás szívvel köszönjük meg Istennek mindazt a sok áldást és ajándékot, amit Ravasz László életén és szolgálatán keresztül adott ennek a nemzedéknek. Hadd zárjuk ezt a megemlékezést az ő saját szavaival: “Tudom, hogy tetteinkért felelősséggel tartozunk a történelemnek és felelősséggel tartozunk Istennek. A történelem ítéletét felemelt fővel várom, Isten ítéletét arcraborúlva hordozom abban a reménységben, hogy irgalmas lesz hozzám azért, Aki érettem is meghalt a kereszten.” Csordás Gábor ☆ ☆ NT. MIRCSE SÁNDOR 1889 - 1975 1975. január 18-án a hófehér lepellel borított ligonieri temetőben hat magyar református lelkipásztor állott meg fekete palástban egy frissen ásott sír felett. Mircse Sándor a Háromszék megyei Páké községből 85 évi életút után megérkezett pihenő helyére. Az Úr Isten senkit sem ereszt el üres tarisznyával ebbe az életbe. Mindenkinek ad tálén-
