Bethlen Naptár, 1974 (Ligonier)
Eszenyi László: Átépül Ligonier
1974 77 rült. További hátrányként jelentkezett az a meggondolás, hogy egy teljesen új épület a jelenlegiben felmerült problémákra nem nyújtott volna megoldást. Pedig azok mielőbbi rendezését Pennsylvania állam ellenőrei egyre határozottabb formában követelték végleges határidőket szabva. Az eddig leírt körülményeket és tényezőket alaposan megfontolva, a Bethlen Otthon Igazgatóságának előzetes meghallgatása után, Egyesületünk vezetősége végül is úgy döntött, hogy a jelenlegi Öregek Házához egy harminc gondozott befogadására alkalmas szárnyat építtet és a meglevő épületben megkövetelt átépítéseket és változtatásokat egyidejűleg végrehajtatja. Az új szárny Bojtos László clevelandi magyar mérnök kiváló tervei alapján és felügyelete mellett kerül kivitelezésre. Bízunk abban, hogy 1974 kora őszén rászoruló atvánkfiai már igénybe vehetik a szépen berendezett új szobákat is. Ennek a megoldásnak nagy előnye a külön épülettel szemben az is, hogy jóval alacsonyabb költséggel tartható fenn. Az új szárnyban elhelyezendő gondozottak kiszolgálására néhány ápolónővel többet kell ugyan beállítani, de sem külön igazgató, sem felügyelő, sem pedig főápolónő nem kell, ami jelentékeny megtakarítást fog eredményezni a költségvetésben. Gyermekgondozásunk szükségessége jó néhány éve képezi vita tárgyát. 1968-i közgyűlésünk épen az akkori Bethlen Otthon igazgató javaslatára felhatalmazást adott a Gyermekotthon bezárására, de valahogyan ezzel a felhatalmazással Egyesületünk vezetői nem kívántak élni, és az 1972-es közgyűlés delegátusai sem firtatták ezt a kérdést. Református életünk vezetőivel tartott konferencián pedig az a közös álláspont alakult ki, hogy ezt a lélekmentő vallásos és hazafias munkát mindaddig folytatnunk kell, amíg azt anyagilag elbírjuk. Eddig az Úristen mindig adott alkalmas vezetőket és anyagiakat ennek a szolgálatunknak a folytatására. Hisszük, hogy mögöttünk fog állni a jövőben is. A Bethlen Freedom Press néven ismert nyomdánkat eredetileg azért indítottuk meg, hogy amerikai magyar és református lapjainknak és könyveinknek olcsó kiadását biztosítsuk, a megmutatkozó haszonból pedig Bethlen Otthonunkat segítsük. Őszinte sajnálatunkra a Nyomda a hozzá fűzött egyik reményt sem váltotta be. A magyar nyelvű nyomdák nem szűntek meg, amint azt többen feltételezték, sőt a velük folytatott versenyben bizony csaknem mindig lemaradtunk. Nyugodtan állít
