Bethlen Naptár, 1974 (Ligonier)

Babos Mária: Két negyvenéves évforduló

114 BETHLEN NAPTÁR uram vállalta a megszervezést, amiről pontosan értesített. 1935. november végén útban is voltam, szorongó érzésekkel. Kedvesen fogadott és azt mondta: ha ideje engedi, elkísér engem minden gyülekezetébe, hadd lássa, mit csinál ez a “vigéc” egyházmegyé­jében. Egyik nap megkértem, lenne szíves az áhítatot vezetni; “Azt már nem”, volt a rövid válasz: “én ott ülök a padban és magát akarom hallani ma is”. — Úgy a negyedik napon, nagy komolysággal azt mondja nekem: “Mária, a jó Isten őrizzen meg magától minden fiatal papot! Két legény egv csárdában nem fér! . . . Kölönben is, egy papnénak mindent kell tudnia, főzni, mosni, takarítani, gyermeket nevelni, nemcsak prédikálni, szer­vezni, mert azt látom abban nincs hiba”. Csend követte a szen­tenciát, nem mertem szólni, bizonyítani, hogy azért afféléhez is értek, mert jó édesanyám áldott tanító-mesterem volt. Holnap, mondja az esperes úr, Huny ad megye legkiválóbb papnéj,ának leszünk vendégei. Nálánál ügyesebb, jobb házi­asszonyt nem lehet találni. Egyházmegyénk büszkesége! — Más­nap vacsoránál ülünk a szomszéd lelkipásztorokkal együtt, akik esperest és utazótitkárt jöttek látni. Beszéd, poharazás folyik, nem gondoltam, hogy az esperes úr ezért figyel és engem szemmel tart. A háziasszony azt kérdezi tőlem, tudom-c hogy varr­ják a kalotaszegi “írásos” kézimunkát? Igen, tudom, feleltem, csak kérek egy tűt, valami pamutot és itt, az abrosz szélén majd megmutatom. — Tűvel a kezemben magyarázva mutatom az öltést, — és abban a percben minden pohár, üveg, tányér össze­­csörrent, ahogy az asztalra csapott öklével az esperes atyánkfia. Úr Isten, mi van? Veszekednek? — Ekkor Baczó esperes felemel­kedik és így szól: “Mária testvér! Visszavonom a megjegyzése­met, nem hittem volna, hogy maga valamire is tudná tanítani a mi mindent tudó papnénkat! Azt kívánom, hogy a legkiválóbb lelkészhez menjen férjhez.” — Egy öltés bizonyított és meg­mentett ! Mandzsúriába való utazásunk előtt megírtam Baczó esperes­nek, hogy jókívánsága beteljesedett, mert azt hiszem, hogy kiváló lekészek egyikének lettem a felesége. Válasza az volt: “Az Isten legyen magukkal és vezérelje.” Ez a jókívánsága is beteljesedett, mert Ő volt és van ma is velünk.-----o-----­így kapcsolódott össze a két 40 éves évforduló elválaszt­hatatlanul. Babos Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom