Bethlen Naptár, 1973 (Ligonier)

Kanada - Magyar gyülekezetek a Kanadai Presbiteriánus Egyházban

322 BETHLEN NAPTÁR versenyekkel és felnőtt szellemi vetélkedővel. Mindezeknek az alkalmaknak a tiszta légköre és derűje sok barátot szerzett már gyülekezetünknek. Más területeken is folyt az áttörés, a megszokottságoktól való eltérés. Amikor például a lelkipásztort máshová szólították teendői, a gyülekezetből nagyszerű igehirdetők kerültek ki. Dr. Saly Györgyné és Dobra Endréné igei szolgálata még hetekig téma volt. Vajda János, a gyülekezet főgond­noka ugyancsak kész mindig erre a szolgálatra s azt szent komolysággal végzi. Ügy érezzük, hogy nem voltak hiábavalók a hétköznap estéken tartott istentiszteleti próbálkozásaink sem, októbertől karácsonyig és februártól húsvétig. Nem egy olyan testvérünket láthattuk ott, akit vasárnaponként lekötve tart munkája. Májusban a keletkanadai magyar református lelkészek konferenciáztak nálunk, — elsőizben Montreálban — mint a gyülekezet vendégei, két napon át s igen jónak találták az itteni légkört. Ugyancsak májusban nagy sikert aratott Nőszövetségünk magyar vacsorája, melyet a montreáli egyházmegye angol lelkészei és feleségeik tiszteletére adtunk. Az ezzel kapcsolatos szép magyar kézimunka-bemutató — hála Plank Ferencné fáradozásainak —, a finom és válogatott magyar ételek, az ízléses angol­­nyelvű étlap a felszolgált ételek receptjeivel, a vacsorához szolgált bada­csonyi bor, majd a kis népitánc bemutató sok barátot szerzett a magyar ügynek ebben a válogatott angol társaságban. A stuttgarti magyar evangéliumi íratmisszió vezetőinek, Kovács Árpád­nak és feleségének áprilisi látogatása, vetítettképes keleteurópai beszámolója és igehirdetése viszont már megint a lélekhez, magyar lelkiismeretünkhöz szólt s ugyanakkor betekintést nyújtott otthoni véreink mai lelki helyzetébe. Egyébként az évek óta használt külön “szeretetperselyünk” is az óhaza felé kíván szolgálni. Nagy örömünk, hogy egyik, éveken át támogatott magyar­­országi theológusunk éppen be is fejezte már tanulmányait, az elsők között s jelenleg már egy vidéki gyülekezetben szolgál, hálásan gondolva vissza “kanadai lelki testvéreire”. E sorok írása idején éppen őrségváltásra kerül sor a gyülekezet lelki vezetésében. Nagy Gyula lelkipásztort a new yorki első magyar református egyház hívta meg egyhangúlag s ott folytatja munkáját október 1-től. Helyé­be viszont Kanada legfiatalabb magyar református lelkipásztora kerül, Nt. Szabó Péter torontói társlelkész személyében. A hamarosan öt éves fennál­lását ünneplő montreáli gyülekezet, mely egy pillanatra megriadt a változás gondolatára, most már örömmel és nagy várakozással néz “az ifjú Timo­theus” és kedves élettársa montreáli szolgálata elé. A gyülekezet hűséges presbitériuma már készen áll arra, hogy felzárkózzék az új pásztor köré, biztosítva a gyülekezet jövőjét és felvirágoztatását, Isten dicsőségére. MOUNT BRYDGES, ONT. — Lelkipásztor: Vietorisz Lajos Gyülekezetünk húsz éves. A fiatalabb kanadai gyülekezetek közül való. Most készülünk a jubileumi ünnepségre, amit szerény keretek között szeret­nénk megünnepelni. A húsz éves évforduló évének az első hónapjában, 1972. januárjában egy vasárnapra az a meglepetés érte a templomba bevonuló gyülekezetei, hogy új szőnyeg borította a templom belsejét. Egyik hűséges tagunk és

Next

/
Oldalképek
Tartalom