Bethlen Naptár, 1973 (Ligonier)
Európa
hogy megfáradtán is másokért dolgozzanak. Szeretetvendégségeink háziasszonyai közül sokakról kellene név szerint megemlékeznünk. Ez alkalommal csak egy személyről írunk néhány sort: Székelyhídi Eszterről, aki Fiat 96, Wiltshire Close, London SW3 cim alatt lakik. 1948 óta, két évtizeden át, nemcsak a maga egyházi szolgálatát látta el, de gyakran jelent meg önkéntes kisegítőnek más vasárnapokon is, hogy ezzel is hozzájáruljon a szeretetvendégségen megjelentek jó ellátásához. Nemcsak kitűnő süteményeiért volt jó háziasszony, megjelent körünkben önként hívatlanul takarítani is. Gondja volt mindenre, ami központunk rendjét s a központunkban tartott összejövetelek sikerét előmozdíthatta. Ma ritkán láthatjuk. Egy-egy látogatása azonban nagy öröm mindnyájunk számára, nem süteményeire emlékezünk, kezének kemény és gyors munkájára, hanem arra az odaadásra és kedvességre, amellyel közöttünk szolgált. Amióta tagja egyházunknak nemcsak a mások javát kereste, hanem igyekezett mindig az egybe-gyülekezőkön a jót meglátni és alkalomadtán arról beszélni. Olyan lélek ő, aki nemcsak munkájával, hanem jelenlétével is építette közösségünket s építi ma is, amikor a legtöbb vasárnap csak imádságban van jelen közöttünk. Londoni központunk zenei estjeiről, karácsonyi vásárjairól, irodalmi estjeiről, a központunkban gyakorló estéit tartó londoni magyar népi-tánccsoportról beszámolóinkban már többször megemlékeztünk s ezért ezzel kapcsolatban csak annyit kell megemlítenünk, hogy ezeknek az összejöveteleknek a megrendezését is sikeresen folytatjuk. Nagy élmény volt számunkra, hogy 1971 október 31-én a Reformáció emlékünnepén tartott istentiszteletünkön, dr. Vass Székelyhídi Eszter
