Bethlen Naptár, 1973 (Ligonier)

Nt. Laky Zsigmondné

1973

109

los beteg lett, s azt hittem, nem virrad fel. Félálomban, félig öntudatlanul először angolul, s ahogy betegsége súlyosbodott magyarul imádkozott. Az Úr színe elé készülő több, mint félszázada távollevő, magyarul kért bebocsátást az égbe.

1967-ben gyermek emlékei helyén abban a templomban prédikált, ahol megkeresztelték, s ahol ő annyiszor meghúzta a harangot (minden falusi fiú kedves emléke a haranghúzás). Benkő György esperes úr mondta a nyáron, hogy meghatóbb prédikációt nem hallott, s vele sírt a gyülekezet, akik előtt az 53 éve távolélő pap tette boldog vallomását, s vallotta, hogy szíve utolsó dobbanásáig magyar református volt és maradt. Egy életen át élt abból a hitből, amit a szikszói templomból elvitt.

Hivő, alázatos, mindhalálig hűséges szolgája volt az ő megváltó Urának.

Drága feleséggel, 3 lánnyal és egy fiúval áldotta meg az Isten. Nagyon szerette családját, munkatársait, barátait. Halála hírére a mosoly megfagyott arcunkon. Dalai, énekei foszlányai elszálltak, szegényebbé lettünk távozásával. Egy drága jó magyar református lelkipásztort vesztettünk el benne.

Azt a talentumot, amit kapott, mind átadta népének. Imádkozó szívét, az Úr Jézus vette a tenyerébe. Jó helyen van. Míg mi itt siratgatjuk, onnan felülről mosolyog reánk. S mintha bíztatna, hogy a zarándok út végén, drága vérrel kifizetett otthon vár reánk. Igen, úgy van, súgja a szívünk. Odaát találkozunk Berti testvérünk.

Nagy Lajos

NT. LAKY ZSIGMONDNÉ

Laky Zsigmondné, sz. Krizs Ilona, 77 éves korában január 1-én meghalt. Az első és második világháborúban mint “Psychiatric social case worker” volt alkalmazásban. A gyászszertartást Hunyady László református lelkész végezte január 4-én. Az elhunytat két fia gyászolja.