Bethlen Naptár, 1972 (Ligonier)
Nagy Lajos: Az Amerikai Magyar Református Presbiteri Szövetség Ezüst Jubileuma
1972 357 téri Szövetség 25 éves fennállása alatt hol több, hol kevesebb egyház tartozott bele a Presbiteri Szövetségbe. Megemlékezett azokról, akik előadást tartottak és nagy szeretettel pedig azokról, akik hazamentek már. Elmerengett a Presbiteri Szövetség múltján, amikor nagyszerű emberek még nagyszerűbb álmokat álmodtak és próbálták egységre hozni azokat, akiknek egy a hitük, egy a múltuk, egy az álmuk és szívük egyformán dobog, de érthetetlenül csak Ligonierben egységes testvérek. Elmondta tanácsát, hogyan tartsuk meg magyar egyházainkat. Szava néha elcsuklott, az öreg magyar Simeon megringatta ölében a szép amerikai magyar református jövendőt. Gyönyörű hattyú-dal volt. Jelen lévő presbiterek fennállva tapsolták, ünnepelték, tisztelték a jó öreg Király Imrét, amerikai magyar református életünk még köztünk járó egyik édes történelmét. Ft. Dr. Szabó István előadásának címe ez volt: Az Amerikai Magyar Református Presbiteri Szövetség Múltja, Jelene és Jövője. Előadása lenyűgöző volt, tele szépséggel. Költői lélek magyar szivével vizsgálta a múltat, mindent megszépített. Amerikai magyar életünk gyengeségei megbocsátó szeretettel lettek elfedezve. Bemutatta a mi magyar szívünket, amelynek lángja oly gyorsan fellobban, de még gyorsabban kialszik. Őszintén elmondotta, hogy a múltunkban mi nem volt öröm. A Presbiteri Szövetségről beszélt, de amerikai magyar református életünkre gondoltunk. Elmondotta, hogy a Presbiteri Szövetséget 25 évvel ezelőtt azért alkották meg, hogy segítsen a magyar református egységet megalkotni. Elgondolkoztató volt, amikor ezt a nehéz mondatot kimondotta: “25 év alatt nem tudtuk valósággá tenni azt a célt, amiért a Presbiteri Szövetséget megalkották.” Gondolták, hogyha a lelkipásztoroknak nem sikerült megcsinálni az egységet, talán a világiak megcsinálják. A legszebb amerikai magyar református álom, amiért annyit imádkoztak s jobbjaink dolgoztak nem valósult meg, amiért világiak, lelkipásztorok, hívek egyformán felelősek vagyunk. A clevelandi egyházunk 80 éves, Egyesületünk 75 éves, Bethlen Otthonunk 50 éves, Presbiteri Szövetség 25 éves. A jubileumok fényében látjuk mulasztásainkat, amiért mindanyian felelősek vagyunk. A múlt hibáit jóvá kell tenni. A jelenről elmondotta fájó magyar szívvel, hogy vannak egyházak, melyek nem küldik el képviselőiket ide Ligonierbe. Min-