Bethlen Naptár, 1972 (Ligonier)

Csia Kálmán: Változatlan szolgálataink

1972

103

Ebben az egyre változó világban, régi értékek csillaghullásában, erények bűnné való kikiáltásában, sokszor kérdezik van-é állandó, maradandó és változatlan életünkben?

Erre a kérdésre mi azt feleljük, hogy van változatlan vonás a Bethlen Otthon szolgálatában. A mi itteni szolgálatunkban változatlan a hűség hitünk iránt és árváink, valamint összeomlott családok otthon nélkül maradt gyermekeivel szemben és idős magyarjaink iránt.

Bizony van változatlan szolgálatunkban mert krisztusi parancson épül a munkánk. “Tegyetek jót mindenekkel főképpen pedig hiteteknek cselédeivel.”

Ez a parancs pedig a mai idők számára lefordítva azt jelenti, hogy ahol öregeink, árváink szükséget látnak ott az intézetünk; testvér, szülő, hazatalálás legyen az ő számunkra.

Ez az első szolgálatunk, amely ötven év óta nem változott és a jövőben is drága életeket mentő misszió marad.

Az elmúlt napokban az egyik testvérünk aki Otthonunk lakója, levelet kapott hazulról. Az egyik öreg Kollégiumban véndiákok tartottak találkozót. Ő nem lehetett közöttük, de róla is megemlékeztek. Levelet írtak neki. Felidézték abban a levélben a régi szép időket és írtak a sivár jelenről is. Végül a levél írója kéri a barátját, hogj^ ölelje szívére azt a református lelkészt aki írásaiban annyi vigasztalást küldött sokszor az ő számukra.

íme itt a szabad földön papírra vésett testvéri üzenetek és vigasztalások, mint költöző madarak ősszel, messze eltudnak repülni. Sokszor ismeretlen utakon jutnak el idegenbe szakadt testvéreinkhez, vagy azokhoz akik idegen rabságban vannak. Könnyektől áztatva, testvéri sebektől megszentelve, szakadozott papír koldusruhájában viszik az igézetes magyar igéket oda, ahol idegen rabság fekete kenyerén élnek magyarjaink.

Ez a második szolgálat ami nem változott ebben a változó világban és a jövőben sem változik.

Azt is jó tudni, hogy igy van az már ez intézet létesítése óta, de különösen a mostani időkben gyakrabban mint a múltban, hogy áldozatkészségből, jóságból, szeretetből sokszor hid épül az óceánon