Bethlen Naptár, 1971 (Ligonier)
Szabó Antal: Nt. Hady Albert három hazája
116 BETHLEN NAPTAR református lelkész, kész volt a vele sorsközösségben élő kivándorolt magyarság szolgálatára. Első ízben 1925-ben látogatott el Califomiába. Látva a szükséget és a lehetőséget, 1926-ban újból visszajött és ugyanez év augusztus 1-én segítőtársaival együtt megszervezte a Los Angelesi Első Magyar Református Egyházat. Californiában való letelepedése és munkálkodása úgy magyar vonalon, mint egyházi téren korszakalkotónak bizonyult Los Angeles és Dél California magyarságának történetében. Magyar vonatkozásban nemcsak a magyar nyelvű istentiszteletek rendszeres tartása, nemcsak a gyermekek és az ifjak magyar nyelvre, magyar énekre, magyar dalra való tanítása jelentette az új magyar élet kezdetét e hatalmas városban és környékén. Új irány vette kezdetét a magyar nemzeti értékek megbecsülésében, a magyarság összetartozásának ápolásában. A gyülekezet megszervezése utáni első márciusban megtörtént a zászlóbontás és a Patriotic Hall-ban nagy magyar márciusi ünnepen magyar és amerikai zászlót avatott az első évében járó új egyház. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy az előzetes bejelentésre egyesek azzal fenyegetőztek: letépik a magyar zászlót, ha az avatást csakugyan megtartják. A fenyegetés csupán fenyegetés maradt. A zászlóavatási ünnep pedig egyik legemlékezetesebb eseménye lett az akkori magyar életnek, melyet a magyarságtudat ápolására és a magyar történet kimagasló eseményeinek értékelésére évről-évre azóta is újabb szabadságünnepek követtek. Később a templom melletti nagyobb helyiség “Kossuth Terem” elnevezést kapott, jelezve azt, hogy ez a gyülekezet Los Angelesben magyar szempontból a kossuthi szellemet igyekszik képviselni. Alkalmi műsorok mellett sok háromfelvonásos népszínmű és hazafias színdarab került bemutatásra a Kossuth Terem színpadán. Ezzel is elevenebb és változatosabb lett itt a magyar élet. A sok-sok egyéni segítésen túl, amit Hady Albert lelkész kezdettől fogva oly pazar jószívűséggel nyújtott, a második világháború idején vezetésével a gyülekezet hathatósan működött közre az egyházak és egyletek közös segély-akciójában, amely csodával határos eredményeket ért el. Az együttes munkálatokon kívül a gyülekezet köréből az évi jelentés szerint 1945-ben mintegy 3,000 dollár adakozás folyt be a segély-akcióra, 1946-ban pedig a segélyvacsora 689 dollárt jövedelmezett.
