Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Bethlen Otthon
1970 77 második világháború s a harmadikat az 56-os felkelés menekültjei. A második hullám túlnyomó részben a vezető osztály tagjaiból áll, a harmadik pedig fökép népihátterü uj vezető rétegből és munkásokból. A három csoport integrálódása ép úgy akadozott menetű, mint Észak-Amerikában. A gazdálkodó réteg területileg, szellemileg egyformán izolált, papjain kívül más nem törődik vele. Argentínában főként gyapotot, Brazíliában kávét termelnek. Ebben az országban a számuk apad, mert a fiatalok a városokba húzódnak. A gazdasági helyzet az egy Venezuelát kivéve, amelyiknek a valutája jó, — egész Dél-Amerikában labilis. A szabad pályán levők elég jól keresnek, de mások (hivatalnokok, munkások) gyengén. A déli testvér-földrészen a forradalom életforma. Demokrácia olyan értelemben, mint északon, nincs s valószínűleg nem is tudnának vele mit kezdeni. Az “elfogadott” kormányzati forma a diktatúra “polgári” (klikk) vagy katonai kiadásban. A kettő között annyi a különbség, hogy a katonai diktatúrában állítólag kevesebb a korrupció, mint a “polgáriban” s az előbbi jóval konzervatívabb, mint az utóbbi. Amit a déli kontinens javára kell Írni, az a racizmus, a faji megkülönböztetés, a szegregáció tökéletes hiánya. A színes bőrű ember egyszerűen nem érzi, hogy ő színes, a fehér pedig ezt a világ legtermészetesebb dolgának tartja. A négerben, a meszticben, a mulattoban még csak árnyéka sincs annak az alsóbbrendüségi érzésnek, amely az Egyesült Államokban élőkben megvan s amit azzal próbálnak maguk előtt is palástolni, hogy véres, romboló zendüléseket rendeznek.... Ha valamit országunk népének nagyon hamar meg kellene tanulnia, az a délamerikai példa: a különböző színű, kulturális hátterű emberek egymás megbecsülésében, közösségben való élni tudása. A magyarságra visszatérve, ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint az északamerikaira. Az ézsaiási maradék, az élet, a megmaradás hordozója délen is az a 10 vagy 12%, mint északon; a magyar lelkiséggel a történelem folyamán kapcsolatot talált keresztyén felekezetekbe (római kathólikus, református, evangélikus, baptista) ugy-ahogy beágyazódott kb. 19-20,000 lélek. A vezető réteg ebben is a magyar reformátusság, amely országhatárokon felüli összefogásával (Délamerikai Magyar Református Egyház) a többi hasonló diaszpóra számára példát statuált. Különben Délamerika s általában a többi földrész magyar diaszpórái az északamerikai magyarságtól várják az irányítást és segítséget. Mivel számot, anyagi és szellemi erőt tekintve ez a csoport a legjelentősebb, a váradalom magától értetődő. A tragédia az lesz, ha ez a váradalom ábrándnak fog bizonyulni... 21) A Bethlen Nyomdáról külön jelentés ad számot.- Egyébként az 1968 szeptember 5.-én tartott Bethlen Otthon Igazgatósági Gyűlés a Nyomda Bizottság hivatalból illetékes tagjai mellé a következő négy évre megválasztotta az egyházi csoportokat figyelembe véve CSUTOROS ISTVÁN, KOVÁCS ZOLTÁN, NAGY LAJOS lelkészeket és SZÜCH BÁLINT vt,-i tagot.
