Bethlen Naptár, 1970 (Ligonier)
Könyvismertetés
1970 113 nézve, csak az igazságért. Nem szőrűi rá az elismerésre, annyi szenvedésben és üldözésben volt része. Nézzük, hogyan nyúl a Bibliához, a próféták üzenetéhez. A bevezető sorokban maga szögezi le, hogy az emberiség szellemi birtokállományának a két leglényegesebb összetevőjét a keresztyénségben és a természettudományos gondolkodásban látja. A keresztyénség summája szerinte két igazság: “. .a világból nem a bosszúszomjas erők, hanem a szerető mennyei Atya néz ránk, aki egyetlen Fiát adta, hogy megváltson bennünket” s “embertársainkban, zsidóban, pogányban pedig megmutatta a felebarátot, aki éppoly esendő, s üdvre teremtett, mint mi, tehát szeretnünk kell.” “A természettudomány voltaképp ezt a két tanítást fejlesztette tovább, megtanított, hogy a természettől (hacsak a magunk természetitől nem) nincs mit félnünk; démontalanította a világot. ... A természet szeretni való, megismerni annyi, mint megbocsátani.” Milyen súlyos figyelmeztetés van e sorokban: “. . megtagadhatja-e a jó érzésű s művelt ember az erkölcsiségnek azt a két nagy ingadozó, egymásra épült szintjét, amit a keresztény és természettudományos erkölcs jelent, s ha küzdeni kell valamiért, nem azért-e, hogy az egész építmény örökre el ne merüljön az ószövetség zugó indulattavában, amely fölött Isten korbácsai helyett most már csak a hatalom szigonya tartana rendet.” S ez a hatalom vájjon mimódon menekedhet meg a saját démonaitól keleten-nyugaton, északon és délen? A négy próféta felvonásonként Hosea — Jesaia — Jeremia — Ezékiel. HOSEA 1. felvonás. Hosea, a pusztulás előtt álló észak prófétája, aki visszavett szajha feleségén s a maga irgalmán érti meg, hogy szeretheti Isten az embereket. Népének a bálványistenek után futó vakságán s a maga személyes sorsán gyötrődve szól igy: Hosea: ........... haragját s bánatát parázna népe miatt halandó szívbe akarta beírni az Úr — kis helyre
