Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)

Szentmiklóssy Pál: A Bethlen Otthon tagnap és ma

1969

53

idők és igények következtében az utóbbi évek mindinkább az Őre* gek Otthonának a szükségességét mutatták. Egyre kevesebb lett a gondozni való árva, s egyre több a gondozásra szoruló öreg. Az Otthon fenntartása mindig nagyobb anyagi áldozatot követelt. A helyzetet megnehezítette az is, hogy a fennálló állami törvény magas tandíjat követelt a más államokból odakerült gyermekek után.

Ilyen körülmények között és az igy felmerült helyzetben foglalkozott az 1968-as közgyűlés azzal a kérdéssel, hogy a “Gyermek Otthon” fenntartása kivánatos-e? Hosszú órákon és napokon keresztül folytak a megbeszélések, amig fájó szívvel a közgyűlés azt a döntést hozta, hogy a “Gyermek Otthon”-t ideiglenesen bezárja, működését bizonytalan időre felfüggeszti. De a nyári iskolának a megtartását továbbra is fenntartja.

Ennek a fájdalmas döntésnek a hire gyorsan szétfutott szerte magyar Amerikában. Talán az eddig semlegesnek látszó ligonieri polgárság mozdult meg elsőnek az Otthon érdekében. A helybeli “Chamber of Commerce”, a helyi és környékbeli újságok cikkek sorozatában foglalkoztak a közgyűlés döntésével. Gyűlést tartott Ligonier polgársága, nemcsak anyagi érdekek játszottak itt közre, hanem a helybeliek szégyenérzete is. Egyházaink, magyar egyesületek szerte Amerikában egyre inkább hangot adtak annak, hogy az Otthont nem szabad még “ideiglenesen” sem bezárni;

Ilyen előzmények után és hangulatban kerültek megtartásra a Ligonierban minden évben szokásos gyűlések. Először a Presbiter Szövetség foglalt állást az újra való megnyitás mellett. Majd a “Lelkész Egyesület” kérte a döntés megváltoztatását. Az Otthon igazgatósága szintén egyhangúlag a megnyitás mellett foglalt állást. így került sor a Vezértestület gyűlésére.

Nem hiszem, hogy az utóbbi években a Vezértestület gyorsabban és teljesebb egyhangúsággal hozott-e döntést?! Elhatározta és elrendelte az Otthonnak október 1-i hatállyal való újra nyitását, s áldásos munkájának további folytatását.

Mindnyájan fellélegeztünk, velem együtt minden vezértestületi tag boldog volt és örült.

Mire ezeket a sorokat olvassák Testvéreim, újra gyermek nevetéstől hangos az Otthon. Boldog kis magyar fiuk és lányok élvezik újra az Otthon szeretetét és melegét. Szervezőink újra hirdethetik, hogy van teljes, egész Bethlen Otthonunk, Gyermek és Öregek Házával.

Adassék hála mindezért a mi Urunknak!