Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Egyesült Államok - Brachna Gábor: Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia
342 BETHLEN NAPTAR dasági, faji és lelki kérdések tettek az egész nemzet érzés és gondolkodási világára. — Ezek után példákat hoz fel az előadó az egyház két fajta gondolkozásáról. Az egyik gondolat az, hogy az Egyház maradjon tiszta fényt, evangéliomi életet hirdető szentek közössége. A másik pedig, hogy váljék környékének szolgáló leányává, amelyik önmagát felejtve éli a mindenkinek szolgálók keresztyén martír életét. Nem látszik könnyűnek a megoldást bármelyik oldalra való átállással megoldani. Az előadónak az volt a véleménye, hogy jó ezeknek a kérdéseknek az élrevetése, mert önkritkára kényszeríti az Egyházat. De a maga részéről gyülekezeteinket a mai formában minden gyengeségük ellenére nemcsak drága örökségnek tartja, de feltétlenül hiszi, hogy az a Szentlélek Isten műhelye, melyben arra kapunk kiképzést, hogy hogyan álljunk meg a szekuláris világban, mint Krisztus munkatársai. — “Ökumenikus kapcsolatainkéról Tessényi Kornél chicagói lelkész tartott beszámolót. Az előadásnak nagy érdekessége volt az a felfedezés, hogy ez a testvérkezet kereső mozgalom nem uj keletű és nyomai megtalálhatók az összes keresztyén közösségben. Idézeteit főként magyar vonalra korlátolta de ezen is meglepő nagy törekvések nyomaira tudott rámutatni. A római katholikusok “Papi egység” címen ismert folyóiratától a magyar protestáns irodalom egész hosszú sorozatát bányászta ki az előadó, melyet egy methodista tudós idézetével zárt be, aki azt mondotta, hogy “a keresztyén egység tulajdonképpen megvan, csak mi nem akarjuk azt elismerni”. — Ökumenikus mozgalmak a XX. században” cimü tanulmányával járult a fenti kérdés további kimélyitéséhez Hefty László argentínai lelkész. Munkája valószínűleg külön nyomtatásban fog megjelenni, igy csak röviden hivatkozunk gyakorlati következtetéseire, melyek szerint az egység törekvéseket azzal munkáljuk a legjobban, ha egymásért imádkozunk, igyekszünk egymást megismerni, a reform törekvéseket támogatjuk, a sociális és evangelizációs szolgálatunkat pedig közös programmal igyekszünk megvalósitani. —“Az L.C.A. atlantai határozatai"-ról és annak gyakorlati alkalmazásáról beszámolót Bernhardt Béla mansfieldi lelkész tartott. Az egyszerű beszámolónak szánt témakör széles és mélymedrű folyóvá dagadt, amikor a háború és az ember lelkiismeretének kérdésében hozott atlantai határozat ismertetésére került a sor. A hivő ember számára a szentirási és lelkiismereti alaphoz döntő érveket s a zsinati határozatokat ilyen szemszögből mindenkinek joga van tüzetes tanulmány tárgyává tenni. — Az előadás tar
