Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Egyesült Államok - Amerikai Magyar Református Egyház
1969 289 magyarok, akik hosszabb vagy rövidebb idővel ezelőtt úgy vándoroltak ki az óhazából, Isten Igéje mellett, egyek azokkal a gyermekeikkel, vagy leszármazottaikkal, akik már itt születtek az új világban, vagy később kapcsolódtak be az itteni egyházi életbe. Büszkék lehetnek a második és harmadik nemzedékbeliek az őseikre, akik a semmiből több mint száz magyar református templomot építettek fel Amerika földjén, de ugyanakkor büszkék lehetnek az első nemzedékbeliek is az új nemzedékre és boldogan bízhatják rájuk az egyházak vezetését. Azt jelenti a mi “amerikai magyar” reformátusságunk, hogy minket összeköt, az a közös HIT”, amelyért a mi őseink nagyon sokat szenvedtek és amelyet mi át szeretnénk adni a velejáró ‘életformával” az utánunk jövő nemzedéknek, vagy azoknak is, akik ezt az egyházi közösségünket hozzánk jővén, megismerték és megszerették. Azt is jelenti a mi egyházi közösségünk, hogy próbáljuk ősi zsoltáraink éneklésének, dicséreteink különös melódiáinak szép zengését átültetni azok szivébe, akik itt születvén és nevelkedvén, ki vannak téve a szélsőséges ferde irányba haladó szektás egyházi mozgalmak veszedelmének. Milyen boldogság és büszkeség töltheti el híveink szivét, ha betérnek templomainkba és ugyanaz az istentiszteleti sorrend vezeti az ember lelkét a Gondviselő elé, ugyanaz a formája az úrvacsora osztásnak a kicsiny és nagy gyülekezeteinkben. Kárhoztatjuk tehát mindazokat, akik lelki örökségünk szétdarabolásán fáradoznak, akik őseink drága hitét könnyelműen fel akarják cserélni kóbor vallási megmozdulások zavaros eszméivel. Hisszük és valljuk, hogy nagy szükség van az Amerikai Magyar Református Egyházra. Azok a testvérek is, akik más egyházak fennhatósága alatt élnek, kimondhatatlan sokat köszönhetnek puszta létünknek. Felettes hatóságaik de sokszor húzták meg a vészharangot fejük felett és szólították fel őket magyarságuk feladására, régi szokásaik és életformáik eltörlésére. Hisszük azt, hogy ebben a nagy szabad országban az Amerikai Magyar Református Egyházra nagy feladatokat bízott a Mindenható Isten és ha a különböző csoportokban élő magyarok felismernék annak a jelentőségét, hogy minden magyar reformátusnak össze kellene fognia, akkor sokkal szebb és áldottabb munkára nyílna lehetőség a mi népünk lelki gondozása terén. Amerika határán túltekinve, hivatása van az Amerikai Magyar Református Egyháznak a világon szétszórtságban élő magyarok között is. Dél-Amerikában óriási területen nagyon kevés református egyházban folyik a munka s azok is, akik a nagy távolság miatt hiányát érzik a nagyobb közösségbe tartozásnak, sokkal eredményesebben munkálodhatnának, ha a mi magyarságunk itt egységesen állna mögöttük. Montevideóban, Uruguay fővárosában hosszú idő után, közös biztatás eredményeképpen megvásároltak az ottani reformátusok egy templomnak szánt, nagyobb épületet, amit azóta sok munkával és áldozatkészséggel már használnak is. Genfben, Európa szivében, meg kellene épiteni egy kis magyar református templomot. Erről álmodnak az ottani magyarok, erre küldik segítségüket a világ minden részéből a reformátusok, és más vallású magyarok is. Mikor épül fel a genfi magyarok temploma? óh, be sokkal hamarabb megvalósulna ez az álom is, ha az amerikai magyar reformátusság egységesen állna egy ilyen nemes ügy mellett. Ki tudná elsorolni azt a sok szolgálati lehetőséget, ami az amerikai
