Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Európa
1969 171 országra, de a földet is adják vissza velünk.” — Mirzsejovszky “sovinizmusnak”, sőt irredentizmusnak nevezte Írásában ezt az elvet. Marencsiak Vladimir, szlovák evangélikus lelkész, az északszlovákiai püspökség káplánja sokkal emberibben s evangéliumibb egyenességgel irt a magyarokról. Ot főleg Dérer János lelkészszövetségi elnök s Oszuszky püspök közös nyilatkozata késztette arra, hogy tollat fogjon. Ez a két szlovák evangélikus egyházi vezetőszemély ugyanis megtámadva Mirzsejovszky János cseh lelkipásztor állításait, a magyarok pártfogásbavétele ellen tett közös nyilatkozatot. Marencsiak lelkész tanulmánya a Szluzsba (Szolgálat) cimű evangélikus szlovák folyóiratban jelent meg. Marencsiak elitélte a magyarok kitelepítésének a tervét. Szemérevetette a cseheknek, hogy ők a németek kitelepítése ellen semmit sem tettek s ezzel a republika felett tornyosuló fellegek előtt jóvátehetetlen hibát követtek el. Marencsiak ezzel az oroszok terveire célzott a Dunamedence gyarmatosításával kapcsolatban s a csehek a német kitelepítés ténye által visszavonhatatlanul az oroszok karjaiba dobták a republikát. — Mirzsejovszky cseh, -— folytatta a fejtegetés. S a megromlott cseh és szlovák viszony miatt nem adhat tanácsot a szlovákoknak. Ő — Marencsiak, — szlovák. így szabad. — A németek már elmentek, de a magyarok jórésze még a republikában van. Őket visszatarthatjuk még. Adjunk csak nekik annyi jogot, amennyit a szlovákok élveznek Magyarországon ! — Az egyházfők hazatelepítésre buzdító predikációs körútját elitélte. Ez -szerinte-nem Krisztus ügyét szolgálta, mert Isten nem gyűlölködésre, de békességre hívta el az ő egyházát. .. A betiltott magyar istentiszteleti nyelv: 1948 tavaszán még Szlovákiában voltam s átéltem: hogyan használták ki a vezető szlovák kommunisták a moszkvai jármot jelentő prágai puccsot a magyarok ellen. Újabb nyelvi intézkedést hoztak s betiltották a magyar istentiszteleti nyelvet. (Bezgyek, pozsonyi szlovák katolikus püspök a magyar nyelvű gyónást azelőtt betiltotta már.) Megkerestük Ruprecht szlovák evangélikus püspököt: segítsen rajtunk. — Nem tudott. — A lelkipásztor összehívta a presbitereket s ezt mondta: Amikor idejöttem, fogadalmat tettem, hogy alkalmas és alkalmatlan időben hirdetem az igét. Ez most az “alkalmatlan idő” . . . vasárnap prédikálok! Hallgattak az öreg presbiterek. A fejük felett ott függött