Bethlen Naptár, 1969 (Ligonier)
Könyvismertetés
114 BETHLEN NAPTAR KÖNYVISMERTETÉS ITT ÉS MA Trombitás Dezső: Igehirdető az emigrációban 126 oldal, Los Angeles, 1966 “Ha a kürt bizonytalan zengést tészen, ki indul a harcra?” mondja az ige. Trombitás nem véletlenül viseli a nevét. Az Ízléses és finom papim könyvben közölt 22 igehirdetésben a szerző nem tészen bizonytalan zengést. Trombitája az igehirdetés. Végül egy magyar református tehetség: lelkipásztor és teológiai professzor, akit a helyén találunk. Magyar elhivatásban, magyar lelkek pásztorolásában. Hogy mennyire nem bizonytalan az ő “trombitája”, azt bizonyítja az, hogy Hollywood-ban nemcsak a filmgyártás központja, hanem élő magyar református gyülekezet is van, amely nem egészen 10 év alatt a műben közölt és sok más hasonló prédikációk nyomán alakult. Az “Itt és ma” cimü műben lévő igehirdetések -— nem csoda —, ha hitet gyújtottak a magyar szivekben és átlépve az élő gyülekezet határát, lángot gyújtottak azok szivében is, akik abba a szerencsés helyzetbe kerülnek, hogy olvashatják a leirt prédikációkat. A müven megismerjük azt is, hogy szerzője az Istentől kapott tálentumait, mint Jézus tanítványa, mind, mind odaviszi és ott gyümölcsözteti, ahol kell: az igehirdetésben, ügy hűséges Krisztus-tanítvány, hogy hűséges elhivatása és küldetése formájában is: magyar területű szolgálatában. Másként nem is lehet. Bátran mondhatjuk: végül van már egy magyar református teológiai doktorunk és professzorunk is, akiből hiányzik ama nagyképűség és beképzeltség, hogy bármelyik más jobban jövedelmező nyugati nyelvterületen a magaigazolás sántító jelszavával többet használhatna még a magyarságnak is. Az olvasónak, ha csak egy kis szellemi-lelki vénája is van, lenyűgöző élménybe van része. Ha megkezd olvasni egy-egy igehirdetést, nem tudja letenni a könyvet. Megtapasztalja, hogy nemcsak egy a Hollywood-ban filmen gyártott Cow-boy-történet, de egy Hollywood-ban magyarul elmondott prédikáció is lehet lenyűgözően izgalmas tárgy. A szerzőben egy teljesen sajátos eredeti magyar igemagyarázó” és irótehetséget ismerünk meg. A Biblia”-, a lelki- és szellemi élet világában nemcsak, mint be-betévedező, hanem mint lakó, ebben az adottságában van otthon. Az olvasót delejes erővel vonja be ebbe a világba. Azaz, hogy inkább a művész tehetségével felismerteti vele, hogy ott van ebben a világ-
