Bethlen Naptár, 1968 (Ligonier)
Egyesült Államok - Brachna Gábor: Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia Gyülekezetei
260 BETHLEN NAPTAR AZ AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUS KONFERENCIA GYÜLEKZETEI Lelkészeink beszámolóiból, vagy azok elmaradásából, sok mindent kiolvashatnak az egyházi élet kertjében munkás emberek. - A kívülállóknak viszont kevés a fogalmuk arról, hogy az Egyház küzdelmében milyen életmentés folyik magáért az emberért. Akik az anyagi értékek gyűjtésében találják meg az emberi élet egyetlen célját, nehezen tudják megérteni azt, hogy Krisztus nevében küzdő egyházaink a lelki szolgálaton kívül az ember méltóságát is próbálják kimenteni abból a selejtből, amely kíméletlenül telepszik meg a lusta, kényelmes lelkekcn. Ennek a küzdelemnek az eredménye az egyházi vezetőt olykorolykor a csüggedés hangulatával bénitja meg. A mi magyar egyházi munkánkat pedig még külön terheli az a lassan lopakodó fájdalmas jelenség, hogy szeretett anyanyelvűnk egyre jobban elhalkul magyar alapítású gyülekezeteinkben. -Ebben, az eddig még nem tapasztalt helyzetben, egyházi vezetőink és lelkészeink magatartása különbözőképpen alakul. Vannak akik ábrándos lélekkel, önmagukat is elvarázsolva csak a múltra néznek, vagy templomuk nagyságára, mintha a falak nagysága azonosítható lenne az egyház nagyságával. - Mások meg semmit sem vesznek tudomásul. Élnek, gyűjtögetnek, várva még roszszabb időket a mostaninál. - Olyanok is akadnak, akik kriptává alakítják gyülekezetüket, elzárkóznak minden életmozgástól, nem érdekli őket semmi, csak saját emlékük nagysága, melyet csendben egy nagy monumentummal akarnak megörökíteni, rajta a saját nevükkel, - amit majd magyarul fognak mcgimi. -De vannak hála Istennek jobban-látók is. Ezek tudják majd legtovább szolgálni magyar népünk maradványait, mert nem vetik meg az “áron kapott alkalmat” és tudatában vannak annak, hogy magyar szülők fiaitt és unokáit is az Egyháznak kell elsősorban nevelgetni megváltó Uruknak tetsző életre. A Nagyalföldön sokszor láttam károgó varjakat a hótakart szán tások felett. A varjak látásán, hideg szélben kissé nehéz volt tavaszról beszélni. Mégis milyen vigasztnyujtó volt tudni, hogy a dermedt földek, az elfedett életek felett a gondviselő szeretet őrködik. Tudtuk, hogy szelíden, de biztosan életté pezsditette őket az élet és halál hatalmas Ura -Gyülekezeti beszámolónk mögött ezek a küzdelmek rejlenek. Érezzük, hogy a közöny légkörében is reménykedők, a nehézségek ellenére is hűségesek ők, úgy híveik közösségében, mint lelkipásztori megállásukban. Tudatos bennünk, hogy bár küzdelmek között élő Egyház vagyunk,
