Bethlen Naptár, 1968 (Ligonier)
Egyesült Államok - A Reformed Church In America Magyar Gyülekezetei
1968 203 ményes munkájuk nyomán az egyház fenntartásához anyagilag is példamutatóan járulnak hozzá. A szokásos sütemény és kolbász vásárokon kivül a gyülekezeti piknik megrendezésében a Women’s Guilddel együtt hasznosan vettek részt. Nyári Biblia Iskola keretében a konfirmáció előtt állók és a korban fiatalabbak is megfelelő bibliai alapismeretekben nyertek oktatást. A lelkész a Református Lelkészegyesület Keleti Körzete elnöke, több előadást tartott úgy angol, mint magyar nyelven a Somerset Ministerial Association-ban, a Zarepath-i College-ban és rádióállomáson, ahol a heti magyar esti áhitatok végzésében rendszeresen közreműködött. Előadást tartott a Norwalk-i Virágvasárnapi Konferencián és a Cartereti Református Egyház Női konferenciáján. A Reformed Church in America Bristol, Tenn.-ben tartott zsinati gyűlésén mint hivatalos kiküldött vett részt. A Lelkészegyesület Manville-n is tartott gyűlést, amikor a nagyszámú résztvevő a lelki táplálék mellett a nagytiszteletü asszony magyaros vendéglátásának testi örömeiben is részesült. A gyülekezet életének és szolgálatának mindennapi megnyilatkozásai az Isten dicsőségére végzett munkában való részvétel alkalmai. A közösség iránt érzett elkötelezettségének tudatában dolgozik annak a reményében, hogy a hűséggel és állhatatosan dolgozóknak az Ur adja az erőt a munka végzéséhez, s a dicsőség pedig legyen azé, Aki mind az akarást mind a megvalósulást az ő kifogyhatatlan kegyelméből elindítja, vezeti és megáldja. NEMZETEM Isten szenvedésre választott népe vagy, a béketürésnek Jób-i nemzete, vadvirágos rónád kéklő ege alatt szűk ösvényed hegyes tövissel tele. Hangtalanul, némán, méltósággal hordod súlyos keresztedet, mely válladba mar, martalóchad suhint fejed felett ostort, Golgotára hajtott, szenvedő Magyar! Nincs segítség, istáp, Cirénei Simon, lábra segít majd az uj ostorcsapás, kendőt sem nyújtanak Veronikák titkon, oldalba böknek, hogy újra nekiláss. Nem is ösmered a nyafogásnak módját, zokszó nélkül hull az áldozati vér, szenvedő, bus szemed biztató fényt nem lát s hóhérodtól ajkad kegyelmet se kér. Pénzváltó világok irgalmát lenézed, kéjek pállott földjén nem nő olajág, évezredek pajzsáért csonkítás a béred, de bízd Isten kardját, az majd odavág. Otromba tömegek lesik szenvedésed, ruhádért kockáznak durva zsoldosok, egy sem érzi azt, hogy halálos a vétek, hogy gyalázatokért még lakolni fog. Erő sűrűsödik a zord feszxletben, sistergő villámok sújtó láng-szele, csapásán a hóhér szörnyű keze rebben s egy sátáni korszak múlik ki vele. Béla deák (Kanada)
