Bethlen Naptár, 1968 (Ligonier)
Dél-Amerika
132 BETHLEN NAPTÁR Chacoi atyafiak között, Villa Angela. ügyét ebben a világban, ahol sem keleten sem nyugaton nem kedveznek az élet tendenciái a hitből való életnek. Ugyanakkor pedig legkiáltóbb szükség az Isten fiainak a megjelenése, azé az embertípusé, aki tud dolgozni, becsülettel élni, áldozni, másokhoz és a köz érdekeihez igazodni, akiknek a számára a világ nem vadászterület, hanem családi fészek rakására alkalmas tér. Szólnunk kellene a gyülekezet munkásairól, az uj világ embertípusának személyileg is megnevezhető képviselőiről, ha szerénységük, mely az Ur Jézus szavára figyel, aki azt mondotta, hogy ne tudja a te bal kezed, hogy mit cselekszik a jobb - meg nem kötne bennünket. Ennek az uj embernek a hírnökei az egész küzdő magyar nép és minden nép fiai, akik a mai világ zűrzavarából is kihallják az Ur hivó szavát, aki a lángokban álló világban is megtérésre hiv bennünket. Egyedül Istené a dicsőség - Soli Deo Gloria. Buenos Aires Szabó Imre, lelkipásztor A FÖL-FÖLDOBOTT KŐ Föl-földobott kő, földedre hulva Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbusong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar. Föl-fölhajitott kő, bús akaratlan, Kicsi országom, példás alakban Te orcádra ütök. És, jaj, hiába, mindenha szándék, Százszor földobnál, én visszaszállnék Százszor is, végül is. Ady Endre
