Bethlen Naptár, 1967 (Ligonier)

Otthonunkról

BETHLEN NAPTAR 119 tikája miatt hátul kullog az ilyen törekvésekben és a szovjet ér­dekek legelső kiszolgálója. A magyar forradalom megváltoztatta a világkommunizmus és a szabad világ egymáshoz való viszonyát. A mi forradalmunk tárta fel a kommunista rendszer belső hibáit, gyengeségeit, alapvető súlyos bajait kézzelfoghatóan az egész világnak, azoknak is, akik eladdig a szovjet érdekek sokszor öntudatlan kiszolgálójaként az ötödik hadoszlop szerepét töltötték be. Szétzúzta azt a hitet, hogy a jövő a kommunizmusé és a kommunizmus gyengeségei csupán átmeneti betegségek, amelyet majd kinő. Bemutatta, hogy azok inkább rákos daganatok. És mit jelentett a magyar nemzet számára? Mindenesetre kioltotta azt a kisebbrendűségi érzést a nemzeti tudatból, amely 1956 előtt bizony már fojtóvá vált. A magyar nép rádöbbent arra, hogy mennyire igaz Széchenyi mondása: “egy nemzetnél sem va­gyunk alábbvalók”. És ne gondoljuk, hogy ez kis eredmény. Megjavította hirünket-nevünket, becsületünket a világban. És hogy ezt mit jelent, arról igazán az amerikai magyarság tudhatna sokat mondani. Ma nincs a világnak olyan sarka, ahol ne ismer­nének bennünket. Lehet, hogy ez mégcsak olyan töke, amely nem kamatozik. De mindenesetre tőke. Nem kis mértékben rajtunk múlik, hogy tudunk e sáfárkodni vele. Tudjuk-e növelni vagy el­fogyasztjuk és elveszítjük, mint ahogyan a Kossuth által kovácsolt tőkét is elveszítette a magyarság a Ferenc Józsefi “boldog békei­dőkben”. Masaryk írja emlékirataiban, hogy bárhova ment Ameriká­ban, mindenütt Kossuth emlékével kellett megküzdenie. Csak úgy tudta bemutatni a magyar népet, mint kisebbségelnyomót. A mi hitünk szerint egy nép élete és jövője az Ur Isten kezében van. Az Ur Isten azonban megméri a népeket és “akik hijjával találtának” azok kihullanak az Idő rostáján. Tiz év után nekünk az a hitünk, hogyha megmaradunk, abban része lesz 1956 októberének. Áldottak legyenek azok, akiknek porladó csontjaik ott nyugosznak Budapest és a magyar városok 56-os parcelláiban és akiknek már­­tiromságba torkollott fiatal életük, hisszük része lesz annak, hogy a magyar nemzet mégis, mindenek ellenére, kegyelemből fenn­marad és jövője méltó lesz az ő áldozatukhoz. — Kiss Sándor A nehézségekből új lehetősége­ket teremt. Ne csak hitet lélegezz be, hanem szeretetet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom