Bethlen Naptár, 1966 (Ligonier)
Dr. Béky Zoltán: Egyesületünk 70 Éves Jubileuma
BETHLEN NAPTÁR 35 nem volt meg az egységes szív és akarat, amelyben az 1896-ban irt beadvány fogamzott. Csodálatosan ezen a gyűlésen hozott az a határozat gyümölcsöket, amely valóban nem látszott akkor a legfontosabbnak: hogy legyen egy országos testvérsegitő intézmény, az Amerikai Magyar Református Egyesület, amely mintegy jobbkarja legyen az amerikai magyar református egyházi életnek. Az egységes egyházi keretből nem lett semmi. Az Egyesület azonban megszületett, megmaradt és mind mai napig hatalmasan cselekedett velünk az Ur! Történelmünknek világos tanitása az, hogy az Egyesület szolgálata és munkája elválaszthatatlan a magyar református hittől és egyházi élettől- Alakulásunk éve óta szinte kimutatható, hogy magától értetődően egymásból lettek: egyesületi osztályból egyház, egyházból egyesületi osztály. Ne feledjük: megosztottságunk és az amerikai magyar református egysáztörténet legszomorubb testvérharcai idejében és azoknak dacára, az Egyesületben és szeretetintézményünkben mindég megtaláltuk egymást amerikai magyar reformátusok. És a szeretetszolgálat és testvérsegités közössége és egysége adott mindég újabb lendületet, hogy magunkba szálljunk és megtaláljuk egymást egészen és teljesen! Az Egyesület szolgálni akart, szolgálatra született, hogy a magyar református ember szivének gyümölcseit hozza. Történetének egyenesén hozzánk szóló tanitása tehát a szeretetszolgálat. Felelősség az egyházakért, népünkért itt az ujhazában: Amerikában és Kanadában egyaránt, de mint a számtalan hajdani magyar református bevándorló szivében ott volt, az egyesületi szeretőiben ott kell legyen a törődés, a testvérsegités és áldozat hitünk és fajtánk népéért az Óceánon túl is . . . A holnapját kívánta megvédeni az a sok ismeretlen nevű alapitó atyánk a hitben; a holnapot kell szolgálnunk és építenünk nekünk is ma! S ha azonos lesz hitünknek és szeretetünknek ereje, az első hét évtizedet sok más követi majd. “Légy hü mindhalálig és néked adom az élet koronáját . . .” s akinek füle van a hallásra hallja meg, mit mond a Lélek amerikai magyar reformátusságunk egész közösségének.
