Bethlen Naptár, 1966 (Ligonier)

Európa

BETHLEN NAPTÁR 111 SVÉDORSZÁG. A svédországi magyar protestánsoknak 1957 óta nyolc éven át Glatz József evangélikus lelkész volt a lelkipásztora. Már régeb­ben is voltak szórványos magyar nyelvű istentiszteletek, amelyek­nek Dr. Vajta Vilmos volt a kezdeményezője, majd Terray László a folytatója, de rendszeres szolgálatra gondolni sem lehetett, mivel hiányoztak a magyar tömegek. Ezeket az 1956-os magyar forra­dalom hozta meg. Glatz József fiatalos lendülettel, hittel és odaadó munkával nemcsak a rendszeres istentiszteleteket valósította meg, hanem párhuzamosan vele hittestvérei segítségével felépítette a magyar protestánsok országos egyházi szervezetét is. Munkája fáradságos volt, mivel az óriási távolságok folytán rengeteget kellett utaznia, sőt ezenfelül rendszeresen elment Norvégiába s alkalmilag Dániába is, hogy ott hirdethesse magyarul az Ur igéjét. Volt ezenkívül egy kedvenc terve: egy magyar protestáns gyülekezeti ház, amely szolgáljon a skandináviai magyar keresztyének otthonaként, megerősítse őket apáik hitében, magyar kultúrát hirdessen a fia­taloknak, nyári üdülést adjon a gyermekeknek és felnőtteknek. Az elgondolás szép volt, szinte elérhetetlen . . . Glatz József meg­mutatta, hogy mégis elérhető . . . mert Tangagárdé-ben meg­valósította azt. Tangagárde megvan, él és virul s mutatja, hogy Istenben vetett hittel mi mindent lehet elérni! Glatz tiszteletes közben megnősült. Felesége az élőhitü Inge, német nő, aki svéd földön két év alatt folyékonyan megtanult magyarul s férjét két fiúcskával ajándékozta meg. Munkaadója a Luther Világszövetség svéd szekciója — noha a svédek a magyar egyházi muka belátható időn át való Glatz József búcsúztatása. Az asztalfőn Glatz lelkész; középen ül a búcsúztató Kastlund lelkész, a Luther Szövetség svéd szekciójának igazgatója, tőle jobbra Balogh Zoltán országos gondnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom