Bethlen Naptár, 1965 (Ligonier)
Dr. Béky Zoltán: A Holnap Felé
BETHLEN NAPTÁR 53 egymással és egymásért. Gyülekezeti életünk elsorvadásának velejárója lehet az is, hogy Egyesületünk szolgálata is válságba juthat. Ha református egyesület vagyunk, akkor ezt a szót tartalmában is komolyan kell vennünk. A református atyák egyik sajátságosán kálvinista tanitását kell itt önmagunkra alkalmazni. Ők ugyanis mindég azt tanitották, hogy különbség van az egyház, mint Krisztus által egybehívott és kiválasztott közösség és a református keresztyének önkéntes társulásából, valamilyen gyakorlati cél megvalósítására létrejött egyesület között. Mégha tagjai teljesen, vagy majdnem azonosak is, azt pontosan meg kell különböztetni, hogy súrlódásra, visszavonásra vagy összeütközésre mód se legyen. Hiszen, ha összekavarjuk a kettőt, abból mind az egyház, mind az egyesület csak kárt szenved. Ami helyi vonalon igaz, épenugy, sőt, hatványozottan igaz a nagyobb közösségek sikján. Újból ez alkalommal is szeretném kihangsúlyozni azt, hogy minden igyekezetemmel azon leszek, hogy az Amerikai Magyar Református Egyesület mindenütt és mindenkor a gyülekezetek és a nagyobb közösségek javát szolgálja. Őszinte és következetesen református vonalvezetés kimondhatatlanul sok jót tehet a konkrét, gyakorlati problémák megoldásában. Évek óta hangsúlyozom a gyermekek, ifjak beszervezésének a fontosságát, ösztöndíjak, tanulmányi versenyek, ifjúsági tábor létesítését. Mindezek vajúdó problémák maradtak. Pedig örök érvényű az az igazság, hogy“akié az ifjúság, azé a jövő.“ A gyakorlati elgondolások és indítékok lehetnek mások, de mégiscsak azonos keresztyén szempont szerint legfőbb érdeke ez kell hogy legyen a helyi magyar gyülekezeteknek, mindegyik egyházi közösségnek, a szórványban élő magyar református családoknak, éppen úgy mint az Egyesületnek. Mindegyiknek más gyakorlati okokból, de végeredményben mégiscsak azért, hogy mindnyájunk holnapja ezáltal biztosítva legyen. És legyen ez a holnap ékesebb és dicsőségesebb a tegnapnál és a mánál. Nevünkben az amerikai és magyar jelző nem mint ellentét, ellentmondás, hanem mint elválaszthatatlanul egységes valóság foglal helyet. Amerikát építjük, ha például Washingtonban Kossuth Házat, Ligonierben Öreg Otthont épit az Egyesület, több mint egy millió dolláros költséggel. Mindez szimbolizálja egész munkánk amerikai magyar jellegzetességét. Amerikai hazánk nagyszerű és páratlan lehetőségei között egyre jobban közkinccsé tévén a magyar tehetség, alkotó készség és sajátosságok ajándékait, egyszerre gazdagitjuk és szépitjük amerikai hazánkat és igy szolgáljuk valóban magyarságunk igazi érdekeit is.
