Bethlen Naptár, 1965 (Ligonier)
Nagy Lajos: A Vak Gordonka Művész
38 BETHLEN NAPTÁR A diák minden tisztesség tudásával és szerénységével bekopogtatott a lelkészlak ajtaján. Meleg hivogató hang szólt belülről. A legátus belépett a papi házba. Először a papnét üdvözölte. A papné negyven év körüli, mosolygó szemű asszony, aki a diákban fiát látja. Fia egy pár évvel fiatalabb volt a legátusnál, ő is legációban volt valahol. Különösen kedves a diákhoz, bizonyára a fiát is ilyen szívélyességgel fogadják valamelyik házban. A legátus köszönti a lelkipásztort, aki már előre kinyújtotta kezét s várja, hogy a diák megrázza azt. A diák felnéz a nálánál magasabb férfire. Csodálatos tiszta kék szemek néznek reá, mint az égnek kékje, amikor felhőtlen. Bajuszáról látszott, hogy alapos gondozásban részesül. Nyakában aranyrojtos magyar nyakkendő. Kabátján gombok helyett magyaros zsinórok vannak. Ötven éves férfi lehetett, halántékán a haj kezdett deresedni. A legátus még ilyen szép papi embert nem látott. íróasztalán egy nyitott biblia volt. Könyvszekrénye és díványa között ott volt hires gordonkája. Hirejárt Patakon, hogy a lelkész gordonka művész és akik hallották játszani, azt állították, hogy senki sem játszik szebben nála a magyar földön. A legátus gondolta, neki nem lesz szerencséje, mert nagyhét van és ilyenkor a pap nem nyúl a vigasság szerszámához. A diák hírből ismerte a papot. A kórus teremben egy fakult csoport képen látta is képét. Régen készülhetett már ez a kép. A kórus vezető H. Bathó János, a hires nótaszerző, még maga is fiatal ezen a képen. A rosszmájú diákok szerint ez pedig még az özönvíz előtt lehetett. Mondják, hogy a gordonka müvész-pap ekkor volt fiatal diák Patakon. Későbbi diák nemzedékek úgy beszélték, hogy az apja egy gazdag zempléni ur volt, aki fiából táblabirát, vagyha ez nem sikerül, akkor szolgabirát nevel. Amikor érettségi után fia kijelentette, hogy papi pályára megy, mert a barátai is mind papok lesznek, akkor az öreg urat a guta kerülgette, sürgősen eret vágtak rajta és nyakát piócákkal teleaggatták. Nem használt haragja, fia beiratkozott a theológiára. Megpróbálta rábírni a tanárokat, hogy fiát buktassák el, de ezek sem hallgattak a gőgös apára. Szép fiatal ember, igen jó énekes és a legjobb szavaló volt Patakon, dehogy küldték volna el. Az Isten is papnak teremtette — mondogatta az öreg Novák Lajos nagytiszteletü ur, a szónoklat hires professzora. A tanulásban nem erőltette meg magát, de mindig tudott annyit, hogy a vizsgákon átment. Szinte sajnálta, hogy a diák-éveknek vége van. Pedig négy éven át eldalolt minden nótát, végig kóstolta Hegyalja minden borát. Jónás Jancsi cigány bandájának szinte komenciót
