Bethlen Naptár, 1965 (Ligonier)
Az anyaszentegyház Európában
BETHLEN NAPTÁR 129 Kulturális estjeink, melyeket mintegy magyar kulturális miszszióként végez Kulturális Bizottságunk, főgondnokunk szakértő vezetése alatt, az elmúlt évben is rendszeresen megrendezésre kerültek. A zeneesteken többnyire Angliában beszerezhetetlen müvek kerültek előadásra hangfelvételről. Február hónapban a szokásos klasszikus műsor helyet Vidám Műsoros Estet rendezett a Bizottság, melyen egyházunk tagjai és jóbarátai szerepeltek, mégpedig igen nagy sikerrel. Szolgálataink nem szoritkoztak csupán Londonra, de a nagyobb vidéki városokban is igyekeztünk — a lehetőségekhez képest — szolgálni. A bradfordi gyülekezet lelkipásztorolását az Angliai Evangélikus Egyházzal megegyezés értelmében az evangélikus egyház lelkipásztorai végzik, s újabban a nemrégiben felszentelt, Leedsben élő Weisz Jenő ev. lelkész rendszeresen szolgál Bradfordban is. Birminghamben tartottunk még rendszeres istentiszteleteket, s a többi helyeken alkalomról alkalomra szolgáltunk. Az elmúlt évben, sajnos, több helyen is leritkitottuk, sőt meg is szüntettük a rendszeres szolgálatokat. Ez szükséges volt részben a lehetőségek — részben a rendelkezésre álló munkaerő hiánya miatt. Újítás volt gyülekezetünk életében az, hogy elmúlt karácsonykor a karácsonyi istentiszteleten gyűjtöttünk a Christian Aid úgynevezett “Christmas Appeal”-jére. Majd fennállása óta elsőizben gyülekezetünk közreműködött a májusi Christian Aid Week (Keresztyén Segély Hete) helyi munkájában, s ezzel résztvettünk a helyi egyházak közös erőfeszítésében. Több gyülekezeti munkásunk is, a helyettesítő lelkipásztorral együtt,, végezte a házról-házra gyűjtés szolgálatát. Májusban presbitereink számára egésznapos együttléttel Presbiteri Napot tartottunk, melyet az esti istentiszteleten tartott urvacsoraosztással fejeztünk be. Ezt a napot is a keresztyéni barátság elmélyítésére szántuk, s az eredmény meghaladta váradalmainkat. Egyházunktól ugyan független, felekezetközi testület a Londoni Magyar Népi Tánc-csoport, de esztendők óta Központunkban tartja összejöveteleit és vezetője, Baracsi József, egyházunknak nemcsak presbitere, de több mint tiz esztendeje tiszteletbeli kántora is. így büszkeség és öröm tölti el szivünket legutóbbi újabb nemzetközi iskerük után. 1959-ben Őröltünk, amikor megnyerték a hires Llangolleni Festiválon az első dijat, s ezt a szép sikert most újabb dicsőséggel tetézték, mert a nyáron elnyerték a győzelmet jelentő serleget az egész világon ismert Edinburgh-i Nemzetközi Festiválon. Sikerük minket is büszkévé tesz. Az esztendő azonban nemcsak örömöt, de gyászt és bucsúzást is hozott. Két kedves presbiterünket is magához szólította az Ur, mégpedig egy testvérpárt, akik mindketten közel álltak szivünkhöz. Miközben tudjuk jobb nekik igy, szivünk sajog az elvesztésük felett. Dr. Kelemen József, egyházunk egyik legrégebben szolgáló presbitere, Németországban üdült, amikor elérte az Ur