Bethlen Naptár, 1965 (Ligonier)
Otthonunkról
104 BETHLEN NAPTÁR Ha a székelyek ott Erdélyben, ahol a Nemere is siratja tragikus sorsunkat, valamit hordoznak ebből a lelkűiéiből, akkor valóban: “Nem fajult el még a székely vér, minden cseppje drága gyöngyöt ér.” Délamerikából a magyarok János apostola: Nt. Apostol János volt vendégünk egy pár napig. Gyülekezeteket szervező, lelkészeket képző, templomokat épitő, tipikusan pionér református lelkipásztor ő, aki az indián és portugál műveltségű országban egy darab földet imán és hiten szerzett hivei számára. Majd ott egy torockói stilusu magyar református templomot épitett. így tehát ott ragyog Braziliában a magyar református templom égfele törő tornyának kő, vagy fa csipkézetében az erdélyi lélek művészete és hite, amely vallásszabadságot teremtett már akkor, amikor a müveit nyugaton még boszorkányokat égettek. Ezen a helyen adtak találkozót egyetemi tanárok, tudósok, volt hadvezérek, irók, munkások, öreg és fiatal református presbiterek, lelkipásztorok, névtelen János vitézek. Itt a magyar lélek felség-területén úgy nyújtottak kezet egymásnak, mint testvérek. Mind rangrejtve jöttek. Itt nincs közöttünk rangkülömbség és osztályidegen. Hála a kegyelmes Isten lelkének, minden papirkorlát szétszaggattatott. Itt csak testvérek találkoztak . . . Érdemes Írni arról, hogy a lelkészi értekezletnek a kanadai lelkésztestvéreken kivül, két magyar római katolikus lelkipásztor vendége is volt: Ft. Király Kelemen és Dr. Németh Kálmán. Király Kelemen a keresztyén egység törekvésekről beszélt, amelyet csak késleltetni lehet, de megakadályozni nem. Dr. Németh Kálmán az égő lelkületű pap, aki a bukovinai székelyeket hazatelepítette Magyarországra, úgy köszöntött bennünket szintén, mint testvéreket. Mig beszélt, evangéliumot mondott és a nagy költő szavai muzsikáltak a szivemben: Könny-tavakba mézet öntünk S kinek minden álma eltűnt: Kicseréljük minden éjjel Bus szivét filemülével. Azután mintha testvérek találkoztak volna az öreg Hargita alján, úgy búcsúztunk: “Békesség Istentől” (közöttünk), mondja az erdélyi református és a székely szentföld lakója igy válaszol rá: “Krisztus áldjon.” Talán még egy pár megmaradt szót, felzugó dallamot kell elmondjak a magyar lélek szimfóniájából, ami végig zug óceánok,
