Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)

N. L.: Az Amerikai Magyar Református Presbiteri Szövetség 1963. évi Közgyülése

76 BETHLEN NAPTÁR uralkodik a völgyek felett és hirdetni fogja nagyon sokáig, hogy itt magyar református emberek jártak és hittek. íme, ha egy kicsit összefogunk, milyen hatalmas alkotás terem hi­tünk aranyalmafáján. Milyen kár, hogy nem zarándokolt ide erre az őszre az amerikai magyar reformátusság presbitériumainak hatalmas se­rege. Óh, pedig de hivogatta mindannyiunk atyai barátja és legjobb testvére, Magyar Amerika Király Imre bácsija, a pres­biteri szövetség sokszori és jelenlegi elnöke és diszelnöke. 1963 szeptember 1-én a 18-ik alkalommal jöttek össze a presbiterek évi nagy gyűlésükre. Sokszor születtek már ezeken a ligonieri gyűléseken nagy álmok és nagy akarások. Sokszor feszitette már pattanásig tömlőjét itt a magyar református lélek édes bora. Ebben az évben a jelenlevők úgy érezték, hogy az elmúlt tizenhét év lelket perzselő ódái most egyik magyar bánat elégiájává szomorodtak a ligonieri őszi napsugárban. Nt. Daróczy Sándor igazgató a patinás magyar református kegyesség szavaival mondott imádsága vitte a lelkünket Isten elé. Király Imre elnök megnyitó beszéde visszavitt a Pres­biteri Szövetség megalakuló közgyűlésére, 1946 szeptemberébe. Elmondta, hogy milyen szent lelkesedéssel indult el a Presbiteri Szövetség annak idején útjára. Reámutatott arra, hogy 17 év múltán milyen fájdalmasan lehangoló képet nyert azokból a válaszokból, amiket kapott vagy nem kapott. Az öreg vezér szive még úgy égett, mint régen, de nem igen sokan mentek közel e szivhez, hogy lángra gyűlj anak tőle. Hogy élünk, hogy még vagyunk, Istennek köszönjük, hogy adott nekünk ilyen magyar sziszifúszókat, akik minden reggel újabb reménységgel kezdik felfeléhengeriteni a csúcsról, vagy hegyoldalról vissza­guruló magyar élniakarás köveit. Legyen áldás sok jóért fá­radozó életén. Elnök beszédéhez Ft. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke szólt hozzá, aki döbbe­netes valósággal mutatott reá a bajaink gyökerére, megoldások szabaditó útjára és ugyanekkor tolmácsolta a Ref. Egyesület köszöntését, amely mindig éltető támasza volt a presbiteri szö­vetségnek. Beszéde elgondolkoztatott, lelkünk pedig őszintén helyeselte. Molnár József jegyző, Veres Ferenc pénztárnok, Boné Károly ellenőr, Ducsay László magyar alelnök és Szűcs Ernő angol alelnök jelentései után Nagy Lajos mckeesporti lelkész tartott angolul előadást arról, hogy angolul beszélő gyerme­keinknek és ifjainknak hogyan tudnánk átadni drága kincsün­ket: a vérrel és hüséggl szentelt 400 éves magyar református egyház történelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom