Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Nagy Lajos: Urvacsora Idegenben
BETHLEN NAPTÁR 39 gának idehozott hívének. Majd adok nektek egy kis szalonnát is. Előbb mindennél fontosabb jön, úrvacsorát veszünk.” “Úrvacsorát?” — kérdik egyszerre. “Hol? Itt az istállóban? Hol a bor?” A pap mosolyogva néz a megdöbbent legényekre. “Megkérjük az öregeket, hogy engedjék meg, hogy a konyhájukban úrvacsorát vehessünk.” A két fiú odaállt papja elé. Szabó Árpád tiszteletes uram kezdte volna a beszédét. Ádámcsutkája fel és alá járt. Egyszerre érthetővé vált beszéde: “Ma karácsony szent ünnepe van otthon. Nem tudom, hogy szüléitek, kedveseim, népem urvacsorázott-e? Soha ilyen bánatos karácsonyom nem volt még. A magyar sors sohasem fájt ilyen elviselhetetlenül. Ebben a nagy bánatban is van vigasztalásom. Az Ipoly . . . i egész gyülekezet helyett kettőtőket nekem adott és helyettük titeket szolgállak ki. A karácsonyi jóakaratot beletette Isten egy draga magyar asszony szivébe, aki egy idegen világban és egyedül sem felejtette el, hogy magyar. Ne felejtsétek el, hogy Isten megsebez, de be is kötöz. Valami szépet, valami nagyszerűt akar kihozni a mi bánatunkból. Bizonyságot teszek, hogy nekünk is és odahaza népünknek is van Szabaditója.” A két fiatal magyar legény üveg urvacsorai poharába belehullott a könnye. Soha, de soha nem érezték magukat olyan közel Krisztushoz, mint ott a messzi földön, pedig annakelőtte azt hitték, hogy még az Isten is elfelejtette őket. Az ezredes megtartotta szavát. A jó magyar asszonynak eleinte az Ipoly vidékéről, később Magyarországból, ahová a papot telepítették, néha a nagy világból minden karácsonyra egy-egy üdvözlő lap érkezik. Anélkül, hogy megírnák, ő érzi, hogy őt mindörökre áldják. A két fiú azóta házas ember lett. A soha el nem mulasztott urvacsorázásokon mindig keresik azt a békességet, amely messze idegenben, egy öreg cseh pár konyhájában szállott a szivükre. Ők tudják, hogy édesanyanyelvünkön úrvacsorát venni olyan, mintha valaki nagy karácsonyi ajándékot kapott volna. .T _ . Nagy Lajos Csak az tud helyesen élni, aki helyesen tud imádkozni. ★ ★ ★ A Mindenható két lakást szemelt ki magának: a magasságban lévő szentséget, amelybe ember nem léphet be és az alázatos ember kicsiny összetört szivét. (Ésaiás 55.) ★ ★ ★ Nyomorúságunk mélypontján ott van Isten és vár reánk. Az imádság a hitetlen számára rejtély, a hivő számára édes kiváltság. ★ ★ ★ Testvéreidet akkor érted meg igazán, ha őket felülről, a kegyelem ormáról nézed. ★ ★ ★ Isten nem az ember NÉHA napját, hanem MINDEN napját akarja megáldani.
