Bethlen Naptár, 1964 (Ligonier)
Az Anyaszentegyház Európában
BETHLEN NAPTÁR 125 a pesti Bethánistáknak.) Közülük tizenhat lelkipásztor annakidején beadványt szerkesztett Sztálinhoz. Leirták az egyház helyzetét s a megtérésről beszéltek az iratban, mindezt Sztálinnak is ajánlva bátran. Nem tudni, eljutott-e Sztálin kezéhez az Írás. A lelkipásztorokat viszont elitélték. Simon Zsigmond, Horkay Barna, Pázsit József neve szerepel köztük. Egy lelkipásztor nemrégen visszajött a Jeges-tenger vidékéről. Egy másiknak a halálhíre ért haza. Egy harmadik lelkipásztor, aki szintén kitöltötte a büntetést, Magyarországra költözött s meghúzódva él. ★ ★ ★ E vidék múltjában sűrítve él az ezeréves magyar történelem. Mi még azt tanultuk, hogy a honfoglaló magyaroknak egy része Munkácsnál pihent meg. Munkács Zrínyi Ilonával is feledhetetlenül beírta nevét a történelmünkbe. A fejedelmi Erdély történelmének egy része él a tájban. Kemény János Nagyszöllősnél esett el a törökök ellen vívott csatában. Rákóczi fejedelem lengyelországi hadjárata alkalmával a viski templomban országgyűlést tartott. Thuri Sámuel kuruc pap Munkácsról megy Rákóczi Ferenc elé az üzenettel, hogy “várja őt a nép a tisza-sikon.” Innen támad Esze Tamás népe: a talpasok. S az elhanyatlást sem hirdeti semmi beszédesebben, mint az erdőkbe szorított kurucok ősi nevei a mai rutén temetők fejfáin. E történelmi korok indítják eszmélkedésre Kölcseyt, a Himnusz szerzőjét a huszti vár “bus düledékein” állva. Nem véletlen, hogy a kuruckodás e nép magatartásából meríti tartalmát. Nem véletlen, hogy az “Ugocsa nem koronáz” jelszó e vidékről indult útra. Az egyházban is élt ám ez a magatartás. A debreceni gazdag civis-kereskedők a Reformáció idején egyelőre megelégesznek a lutheránus hittel. Ezt a császár is vállalta, a király is eltűrte. Ők sem akartak tovább menni. S Kálmáncsehi Sánta Márton Debrecenből Munkácsra, Petrovics Péter birtokára menekül s 1552-ben Beregszászban megtartják tizenhat lelkipásztorral az egész országban az első igazi református irányú zsinatot. S Radán Balázs beregszászi pap mártírja lett a református hitnek. Később Gönczi György püspök Debrecenbe zsinatra parancsolja a beregieket. Gyarmati Miklós Bereg esperese ezekkel a szavakkal tiltja meg papjainak a részvételt: “. . . minthogy azt a szabadságot, melyet őseinktől nyertünk, s melyet az elődök eddig számunkra sértetlenül fenntartottak, Isten segedelmével épségben kívánjuk utódainkra hagyni s nem akarjuk, hogy a szolgálatnak igájával ismét megkötöztessünk, melytől ők igen sok és igazságos okok miatt régebben is folyvást vonakodtak, végezetre pedig azt magukról lerázták.” ★ ★ ★ Most újra iga alatt vannak, mert nagy történelmi vihar szántott végig a tájon. A fákat derékbatörte. A nép, mint a fü, meghajolva él tovább s a Latorca partján nem lett más a nóta. Majd csak szellő támad, harmat hull, napfény kel s újra az idők fordulása következik. Dr. Krüzsely József
