Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)

Egyesült Államok - Amerikai Magyar Református Egyház

206 BETHLEN NAPTÁR kitüntető jelenlétében 300 terítékes banket­ten ünnepelte meg elkipásztora, Dr. Harsányi András lelkészi szolgálatának és doktorrá avatásának 25., valamint cartereti szolgála­tának 5. évfordulóját. Álljon itt néhány életrajzi adata; 1914-ben született Budapesten, édesatyja néhai Har­sányi Zsolt, a két háború közti magyar iro­dalomnak a világ irodalmi közvéleményében is számontartott vezéralakja; édesanyja néhai Orbán Ilona volt. Harsányi András közép­iskoláit a budapesti egyetem tanárképző “minta” gimnáziumában és a Debreceni Re­formátus Kollégium főgimnáziumában vé­gezte, ahol 1931-ben kitüntetéssel érettségi­zett. A Debreceni Tudományegyetem teológi­ájának elvégzése után Debrecenben tette le mindkét lelkészképesítő vizsgáját, kiváló tanulmányi eredményeit a másodikat püspö­ki engedéllyel egy évvel az első után. Lel­készi szolgálatára Baltazár Dezső püspök bo­csátotta ki. Egyháztörténésznek készülvén, Révész Imre vezetése után a budapesti tudo­mányegyetemen Mályusz Elemér alatt szer­zett filozófiai doktorátust, majd ösztöndíjjal Skóciában (Aberdeen) és Németországban végzett egyháztörténelmi “post-graduate” ta­nulmányokat. 1942-43-ban a Halle-Witten­­berg-i Luther-egyetem Magyar Egyháztörté­nelmi Kutatóállomásának volt vezetője. Egyik alapítója és szerkesztője volt a ma­gyar tudományosság legmagasabb színvona­lát elérő “Egyháztörténet” című évnegyedes folyóiratnak, állandó munkatársa a “Protes­táns Szemlé”-nek, a “Magyar Könyvszem­­lé”-nek. A második világháború után öt esz­tendeig az ausztriai magyar proteestáns lelki­gondozást irányította. Itt egyik alapítója és szerkesztője volt a “Jöjjetek” című vallásos újságnak. 1950-ben a New York állambeli Ogdensburg város presbiteriánus gyülekezete hívta meg, amely rövidesen társlelkészévé választotta. 150 éves jubileumára megírta ennek a gyülekezetnek történetét. 1952-től 1957-ig az Ellicottville-i (N.Y.) presbiteriá­nus gyülekezet lelkipásztoraként működött. Bár hat évig magyar közösségektől távol, amerikai környezetben, angolnyelvü szolgála­tot végzett, mégis hatékonyan résztvett a vi­lág menekült magyar reformátusainak lelki­gondozásában, mint az “Evangéliumi Világ­­szolgálat” főmunkatársa, a Szórványban Élő Magyar Református Egyház konzisztóriumá­­nak elnöke s a Szabad Magyar Református Világszövetség titkára. 1957 februárja óta lelkipásztora a cartereti magyar református egyháznak, 1957 nyara óta pedig szerkesztője a közegyház hivatalos lapjának, a “Magyar Egyház”-nak. ROEBLING, New Jersey Lelkész: Dr. Komjáthy Aladár 1963-ban ünnepli a roeblingi gyü­lekezet fennállásának ötvenedik évfor­dulóját. Már bizony csak huszonegyen vannak meg azokból az áldozatos szí­vű egyháztagokból, akik ott voltak en­nek a gyülekezetnek a bölcsőjénél vagy pedig közvetlenül az első két­­három évben az alakulás után lettek annak oszlopos tagjaivá. A gyüleke­zetei hivatalosan 1913 decemberében alapították meg, első beszolgáló és alapító lelkésze Nt. Korocz Géza tren­­toni lelkipásztor volt. A gyülekezet első gondnoka Szántó Sándor volt, aki már régen hazaköltözött a mennyei Atyához, akárcsak a gyülekezet ala­pító lelkipásztora, aki a kezdeti idő­szak után is, hűségesen segítette a ki­csiny gyülekezetei hosszú trentoni lel­­kipásztorsága idején. A jegyzőköny­vek hat olyan alkalomról tudósítanak, hogy a roeblingi egyház megválasz­totta Korocz Gézát, hogy legyen be­szolgáló lelkésze. Első állandó idejű lelkipásztora Nagy Ferenc volt, 1917- 1920-ig. Ez az időszak volt a gyüle­kezet első virágzásának ideje, első ál­landó lelkipásztorát nagyon szerette és ma is emlegeti a gyülekezet. Az első világháborút követő évtizedben számtalan csalódáson, nehézségen, be­szolgáló és állandó lelkészek folytonos változásán ment keresztül a gyüleke­zet. Ha nem lettek volna hűséges őr­állói, gondonaki az egyháznak, bizony nagyon nehezen maradhatott volna meg ez a nyáj. Az egyház második fellendülése Gu­lyás András beszolgálása alatt kö­vetkezett be: 1928-1929-ben. Ennek a tragikus hirtelenséggel elhúnyt lelki­­pásztornak köszönhető, hogy a gyüle­kezet tagja lett a Független Amerikai Magyar Református Egyháznak, az egyház lelki vezetésében a rend hely­reállott és az ifjúság nevelése komoly alapokra helyeződött. Az ő beszolgá­lása idején határozta el a gyülekezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom