Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)
Kanada
BETHLEN NAPTÁR 147 ESZAK-AMERIKA KANADA f A magyar hitvallások a kanadai zsinat előtt Magyar gyülekezeteinkben módunkban volt, hogy akár a Heidelbergi Káté és a Második Helvét Hitvallás, a Magyarországi Református Egyház ősi hitvallásai alapján iktassunk be presbitereket és készítsünk elő konfirmándusokat a telj es jogú egyháztagságra, akár pedig az angolszász reformátusság hitvallása, az előbbiekkel azonos tartalmú kálvinista hitvallás, a Westminster Confession alapján. A Farris Allan professzor elnöklete alatt kiküldött s alapos tanulmányokat végzett speciális bizottság azonban javaslatot terjesztett az Országos Zsinat elé arra nézve, hogy a Heidelbergi Káté és a Második Helvét Hitvallás az egész Kanadai Presbiteri Egyház számára fogadtassék el hitvallási alapképpen. A kanadai Egyházaknak ez a fenkölt gondolkozásra valló kezdeményezése a Heidelbergi Kátét illetőleg a magyarokra és a hollandokra való tekintettel történt, a Helvét Hitvallást illetőleg azonban kizárólag a magyar református egyházak lebegtek az Egyház vezetőinek szeme előtt. Az országos Zsinat utasította a Bizottságot, hogy a Zsinaton tegyen javaslatot arranézve, hogy a Heidelbergi Káté, a Második Helvét Hitvallás és (a franciákra tekintettel!) a La Rochelle-i Hitvallás is fogadtassék el a Westminsteri Hitvallással párhuzamos hitvallási alapul a Kanadai Presbiteri Egyház számára. Érdekes tudnunk azt, hogy a hitvallási javaslatot előkészitő bizottság angolszász tagjai, akik összehasonlítás céljából féléven át tanulmányozták a három hitvallást, az előkészítő munkálatok során egyre jobban meglátták a “magyar” hitvallások mélységét, értékét és szépségét s egyre jobban lelkesedtek azok meggyőződéstől fűtött melegségéért. Azt is érdekes megjegyeznünk, hogy — míg a bizottság magyar tagja igyekezett egyetemes református üggyé tenni a hitvallások elfogadásának kérdését s belefoglalni a javaslatba az ősi skót, holland, francia és lengyel református hitvallásokat is, a javaslat mégis csak a “magyar” hitvallásokkal került a Zsinat elé és csak a Zsinat egészítette ki az ősi francia hitvallással. Az angolszász világban egyedülálló jelenség, hogy a kontinens egyházaira és azok hitvallásaira ekkora tekintettel legyenek és ismerjük fel alázatosan, hogy ez itt kizárólag a magyarokra való tekintettel és a magyar református egyházaink nagyrabecsüléséből és szeretetéből származik. A fenti javaslatot előkészítő bizottság tagjai: Prof. Farris L. Allan Coles B. Stewart, MacKay S. Eoin és Dr. Tóth Kálmán lelkészek voltak. * A Heidelbergi Káté-t Ursinus Zakariás és Olevianus Gáspár heidelbergi tanárok készítették 1562-ben. A Káté 129 kérdésben és feleletben foglalja össze a tiszta keresztyén vallás tanításait. Ma is ez a hitvallása az egész világ református egyházainak. Magyar református őseink 1567-ben fogadták el és templomi magyarázását is elrendelték. A Második Helvét Hitvallás-t Buliinger Henrik zürichi lelkész írta 1564- ben. Harminc fejezetben foglalja össze az igaz hitet. Egész Európa református egyházai, — az angolszász egyházak is — aláírták. A mi őseink ugyancsak az 1567-i debreceni zsinaton fogadták el. X. Y.
