Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)

Dél-Amerika

136 BETHLEN NAPTÁR lensége a hirtelen beállott esőzés volt, ami teljesen megbénította utazásunkat, családlátogatásainkat nem tudtuk elvégezni, istentisz­teletre a hívek bejönni Villa Angélára nem tudtak, mert e tartomány­ban az utak még mind földutak. így a tervezett körutat idő előtt be kellett fejeznünk. Isten segítségével ez év végén még egy látogatást tervezünk, hogy a szükséges konfirmálást, kereszteléseket stb. el tud­juk végezni. Néhány hónappal ezelőtt érdekes kezdeményezés indult el az itte­ni lutheránus és oikoumenikus theológiák magyar hallgatói között. Magyar szemináriumot állítottak fel, közös magyar gyülekezeti prob­lémák megtárgyalására és magyar protestáns egyháztörténet tanulá­sára. Eddig 3 ízben tartottam nekik egyháztörténeti előadást. Végezetül néhány statisztikai adatot közlök, az 1961 július 1-től, 1962 június 30-ig végzett lelkipásztori szolgálatokról. Istentisztele­tet: 120 és 3675 résztvevő; Úrvacsora 9 és 373 résztvevő; vallások­tatás 43 és 181 résztvevő; biblia óra 23 és 420 résztvevő; keresztelés 9; esküvő 6; temetés 3; női összejövetel 12 és 187 résztvevő; ifjúsági összejövetel 21 és 339 réztvevő; család és beteg látogatás 192; sze­­retetvendégség 10 és 595 résztvevő; evangélizáló előadások 18 és 4,642 résztvevő. Összes szolgálatok száma 156 és 14,969 résztvevő. Szolgálati útak kilométerben: 35,623. A “Mi Ütünk” a múlt évben is egyszer, karácsonykor jelent meg, 500 példányban, 28 oldalon. A lelkipásztori szolgálatok végzésénél első számú segítőtársam ez évben is a feleségem volt, a női és ifjúsági munka vezetésével, a kán­tori szolgálatok, bibliaórák és családlátogatások végzésével. Attila fi­am szintén, mint fizetésnélküli, kisegítő segédlelkész a vasárnapi is­kola, ifjúsági biblia órák, istentiszteletek, családlátogatások és az ad­minisztráció végzésében, tehát a lelkipásztori munka minden ágában segítségemre volt. Anikó leányunk édesanyját segítette ki a kántori szolgálatokban és ő vezeti az ifjúsági kórust is. Nt. Molnár Antal babtista lelkész, dr. Vincze Lajos egyházi főjegyző, Száraz István presbiter, a nyári időszakban a táborozás idején végeztek istentiszte­leti szolgálatokat. Az egyháztanács Pataky László főgondnokkal az élen, családlátogatásokkal és szabadidejük mértéke szerint egyéb mó­don, hűséggel támogatják pásztorukat, s az egyháztagok közül töb­ben ingyenes közmunkával járultak hozzá az egyház építéséhez. Asz­­szonyaink C. Varga Istvánná vezetésével fáradhatatlanul búzgolkod­­nak a gyülekezetben. Az ifjúsági Egyesületből pedig különösen ifj. Nagy Ferenc tűnt ki, fáradhatatlan szrvező munkájával. A mi munkánk is Délamerikában olyan, mint a hajótörött élete. Addig tudja magát fenntartani, míg megmentő segítség meg nem érkezik. Még mielőtt az asszimiláció tengerében eltűnnénk. Kedves Olvasóm, imádkozzál és tégy meg mindent azért, hogy a testvéri összefogás szép példája által szebb jövőt érjen a délamerikai magyar református munka, amely mostani helyzetében csak addig élhet, míg a benne dolgozó egyes személyek a munka terhe alatt össze nem rop­

Next

/
Oldalképek
Tartalom