Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)

Ausztrália

BETHLEN NAPTÁR 123 kor elutazott, úgy éreztük, gazda­gabbak vagyunk egy tanulsággal, amelyet szavakba önteni felesle­ges, hiszen nyilvánvaló. És azt is éreztük, hogy ő is gazdagabban távozott, mint ahogyan jött, nem­csak az apai sírt és a hívei köré­ben élő emléket találta meg, de talán azokat is, akikhez tartozik. Mikor kikísértük, — megint egy kis csapat ember, — már nem mondta, hogy “most unusual” .. . Mrs. Keith elment. Csintalan Gi­zella megérkezett. Domahidy András MAGYAR ÉLET AUSZTRÁLIÁBAN Ausztrália 7,7 millió négyzet­kilométernyi területén harminc­ezer magyar él. Főképpen az egyes államok fővárosában (Syd­ney, Melbourne, Perth, Adelaide, Brisbane, Hobart és Canberra) és néhány nagyobb ipari köz­pontban találjuk a magyarok zö­mét letelepedve. Általánosságban szólva, a ma­gyarok legnagyobb része túlju­tott már a letelepedéssel járó kezdeti nehézségeken. Ügyes-ba­jos dolgaik intézésében ma már nem akadály a nyelv. Az itt ta­lált magas életszínvonal elérése is sikerült kitartó, türelmes mun­kával. Ha részletre is, a nagy többségnek van háza, modern bú­torral berendezve, rádiója, tele­víziója és a gépkocsi sem hiány­zik már sokaknál. (Volt, akiknél ez volt az első.) Igen sokan egye­dül, maguk építik házukat: szá­mukra akkor követekzik a pihe­nés, amikor már felépült a ház. A nyelv elsajátítása és a gazdasá­gi megerősödés eredményezte aztán, hogy csökkent a kezdeti bizalmatlan­ság egymás iránt és a befogadó nép­pel szemben. Ezt sok esetben az irigy­ség váltotta fel. A kritikai szemlélet is alább hagyott és helyette sokszor po­zitív, példát mutató életmód követke­zett. De elrontott életek is akadnak, s jónéhányan visszamentek Magyaror­szágra is. A közösségi élettel szembeni kö­zömbösség fennáll, sőt inkább növeke­dett a saját lábon való megállás irá­nyában. Sok magyar családnak, magánosnak van ausztrál baráti köre. A családok­nál rendszerint a gyermekek révén és a munkahelyeken, az ifjaknál a szóra­kozó helyeken születnek ezek a barát­ságok, ismeretségek. Az ausztrál kimutatás szerint, a ma­gyar bevándoroltak közül, akik már kérhették, 82% vette fel az ausztrál állampolgárságot. Ez arra mutat, hogy az ausztráliai magyarok nem kívánnak elszigetelten élni ezen a világrészen. A magyar közösségi élet egyik leg­nagyobb nehézsége a távolság. Több időt és anyagi áldozatot követel ennek leküzdése. Vannak magyar csoportok­hoz tartozók, akik rendszeresen össze­járnak. A magyar sajtó sok esetben hasznos segitőtárs az olvasni vágyó magyaroknak. Általános vélemény sze­rint, itt Ausztráliában békességesebb a légkör a magyarság körében, mint a más kontinensen élők között. A családos és a magánosán élő ma­gyaroknak rendszerint nem azonosak a problémáik. A kezdeti nehézségek­ben sem és azóta sem, amikor ezen már túljutottak. A családi életnek sok olyan vonása van, mely eltér a megszokott, európai családi élettől. Az új követelmények, lehetőségek, szokások, sok esetben ké­pesek megbontani a családi élet alap­ját, megbillenteni annak egyensúlyát. A magyarok között elég sok a szétsza­kadt, békétlen család. Akik fiatalon itt kötöttek házasságot, azok inkább együtt tudnak maradni. A magyar gyermekek az ausztrál

Next

/
Oldalképek
Tartalom