Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)
Európa - Az Anyaszentegyház
112 BETHLEN NAPTÁR ANGLIA Angliában élő atyánkfiái az ország egyetlen városában sem alkotnak erős gyülekezetét. Milliós és százezres városokban és peremükön általában ötven-száz magyar református él s ezeknek is csak egy része vesz, vagy vehet részt egyházunk munkájában és szolgálatában. Londonban és környékén ugyan jóval nagyobb az egyházunkhoz tartozók létszáma, mint a közép- és nyugat-angliai ipari városokban, de a szétszóródottság mértéke Londonban is olyan nagy, hogy sokaknak órákat kell utazniok, ha el akarnak jutni Egyházi Központunkba. A szétszóródottság mértékén a legügyesebb szervezéssel sem lehet sokat változtatni. Munkaköre és lakása mindenkit megköt s így a leghelyesebb út: elfogadni az egyházi szolgálat szempontjából oly nehéznek látszó helyzetet s az adott körülmények között vállalni és végezni azt a keveset, amire lehetőség nyílik. A Gyülekezeti Ház udvarán. London, Anglia Egyházi életünkben ennek a vállalandó kevésnek meglátása és megragadása a legnagyobb probléma. A sokat akarás örök emberi kísértés, mely csábhangjával gyakran megtéveszt, s az elérhető helyett az erőnket és képességünket meghaladó feladatok felé irányít. Szolgálatunk végzésében tehát nem feledjük, hogy Isten azokhoz küld, s azokat kéri tőlünk számon, akiknek eléréséhez megadta a felhasználandó tálentomot. Szolgálatunkat éppen az teszi szolgálattá, hogy határait és tartalmát Isten akarata határozza meg. Jézus Krisztusban vége van minden emberi erőlködésnek, kudarcot kudarcra halmozó próbálkozásnak. Utján, a Vele való közösségben az a tapasztalatunk, hogy ahová küld, oda el is visz. A sokat akarás veszélye mindig akkor jelentkezik, amikor nem Reá nézünk, hanem a magunk bölcsességével próbáljuk felmérni, mit kell végeznünk. Régen kezdtük e lecke tanulását s lassan megy megértése és engedelmes elfogadása. Isten azonban kegyelmes tanítómester, aki nem szűnik meg ismételni, tudtunkra adni azt, amit felőlünk és javunkra döntött. Egyházi életünk legfőbb eseménye az istentisztelet, melyen az Ige irányítása és fegyelme alá helyezzük magunkat. Londonban minden vasárnap, a nagyobb ipari városokban havonta, vagy kéthavonta nyílik alkalom a közös együttlétre. Hálás szívvel jelenthetjük, hogy a megjelentek száma nem csökken, sőt inkább növekedik.
