Bethlen Naptár, 1963 (Ligonier)
Európa - Az Anyaszentegyház
106 BETHLEN NAPTÁR NÉMETALFÖLD A túloldali kép eredetije, a 80 X 120 cm. nagyságú bronz dombormű az utrechti Egyetem “Groot Auditóriumának”, nagy dísztermének bejáratánál látható. 1936-ban, az Egyetem 300 éves alapítási évfordulója alkalmával ajándékozták ezt emlékül a hálásszívű magyarok, mint elismerésük és köszönetük maradandó kifejezését a hollandiai peregrináció felmérhetetlen áldásaiért. (A “peregrinatio” szószeint külföldi tartózkodást jelent, közelebbről pedig, magyar diákjaink külföldi tanulmányútjait.) A XVII. századbeli diák jelképesen a debreceni Nagytemplomtól elindulva rója Európa háborúktól és utonállóktól veszélyeztetett, poros útjait, legtöbbször így gyalogosan, furkósbottal a kezében. Türelemmel viseli a majdnem kétezer kilométeres vándorlás viszontagságait, nehézségeit, hiszen tudja, hogy az Északi-tenger partján, a híres utrechti Dómtorony tövében egy kis nép Európában párját ritkító, nagy szeretete várja. A kitűnő holland egyetemek: Leiden és Fráneker, Utrecht és Groningen, Amszterdam és Harderwijk készséggel nyitják meg kapuikat a “világ másik sarkából” érkezett hittestvéreik előtt. A városok, az egyházak és magánosok külön alapítványokat hoznak össze, hogy a fiatal magyarok ne lássanak szükséget a tanulmányi éveik alatt. A hollandiai peregrináció első hallásra legtöbbünk előtt jól ismert nevekre emlékeztet, mint pl. Apáczai Csere Jánosra, az első “Magyar Encyclopédia” írójára; Misztótfalusi Kiss Miklósra, a XVII. század világhírű nyomdászára; Komáromi Csipkés Györgyre, a híres biblia-fordítóra; Henczidai Mátyásra, a teológus-doktorra, II. Rákóczi Ferenc udvari orvosára; Bőd Péterre, a magyar irodalomtörténet művelőjére, a kitűnő egyháztörténészre. “Apáczai Csere János” Ház (a jobboldalon). A Dóm-torony (a baloldalon) és a híres ú.n. öreg Csatorna
