Bethlen Naptár, 1962 (Ligonier)
Reményik Sándor: "Mi A Magyar?" (Vers) - Tarnóczy Árpád: "Magyar Vers"
34 BETHLEN NAPTÁR MI A MAGYAR? Magyarok voltak Magyarország nélkül, Magyarok vannak Magyarország nélkül. Magyarok lesznek Magyarország nélkül. Mert az országnál mélyebb a magyarság, Mert test az ország és lélek a nép — Keret az ország s az ország-keretben A magyarság fejedelmi Kép ... Két évtized idegen keretben A Kép, a lényeg alig változott, Oltárképpé magasztosult talán, Bár nyomta a keret, az átkozott, A régi, rokon, ismerős keretben Ne felejtsük: ez is csak foglalat — Jobban hat a neki való keretben, De mégis csak a Kép az, aki hat, Csikoroghat az államgépezet, Mert minden állam test és csikorog — De Arany János dallama örök, S Petőfin nem fognak ki divatok! Vannak bolondjai a szerelemnek, S őrültjei a honfi-láznak is — De néha nagyon is hamar kisül, Hogy mindez múló, balga és hamis. Vannak korszakos szörnyű tévedések És vad politikai divatok — De néha egy-egy költő mondja el Joggal: az állam mostan én vagyok. Két évtizedes idegen keretben Mit megláttuk az örök lényeget — Országokat lehet szétdarabolni: Nem lehet gyilkolni a lelkeket! REMÉNYIK SÁNDOR MAGYAR VERS s azóta járom a világot és más bokrétát keresek. Szép utazni rojtos, gyors felhőn és sírni régi dalokat, ha ezerágu vággyal kerget a forró nyári alkonyat. Repülj, Felhőm, te se vagy busább, mint messzirevert jómagam. Boldogtalan egy szegény bojtár, kinek szivében nóta van. Valahol egyszer süvegemről a gyöngybokréta elveszett De ez se pászol, az se pászol. Ma is sivár a süvegem. És szállunk, száliunk, mindig szállunk, hátha a régit meglelem. Ha megtaláljuk, meg is váltjuk, ha nem találjuk, meghalunk. De könnyeinkkel egyszer mégis magyar mezőkre szakadunk. TARNÓCZY ÁRPÁD
